A „nagy halak” megúszták

Az olajügyeket sokan vizsgálták. A már említett operatív bizottság mellett, a Polip című olasz bűnügyi filmsorozat felügyelőjéről elnevezett, a rendőrség által létrehozott Cattani-nyomozócsoport, a 2000 februárjában alakult, Pallag László vezette parlamenti vizsgálóbizottság, valamint számos rendőr is a fekete arany rejtélyének nyomába eredt, mint például az ügyben többször is nyilatkozó Karancsi Tibor, Sándor István , de említhetjük a nyáron megvert oknyomozó újságírót, Kármán Irént is. Bennük, illetve a felsorolt bizottságokban, nyomozócsoportokban egy dolog közös: az olajmaffiát mozgató szálakat nem sikerült felfejteniük, a vádakat tételes bizonyítékokkal alátámasztaniuk.

Ügyek márpedig voltak szépszámmal. A Legfőbb Ügyészség 2000 márciusában nyilvánosságra hozott vizsgálati jelentése szerint 1991 és 1999 között a kőolajtermékek forgalmazása során 4300 bűncselekményt - hamisítás, csempészet, vámorgazdaság - követtek el. A perbe fogott 340 vádlott többségét börtönbüntetésre ítélték. A dokumentum szerint azonban számos ügyben nem sikerült megtalálni az elkövetőt, és az elítéltek is jórészt „kisemberek” voltak, a kápók rejtve maradtak.

A zavarosban halászók egyik legnagyobb fogása az úgynevezett Energol-ügyben perbefogott 19 vádlott lehetett volna. A szövevényes ügy nyomozása 1996-ban kezdődött el a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség feljelentése alapján a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányságon rossz minőségű termék forgalomba hozatala miatt. Az eljárás kezdeti szakaszában a nyomozók még az olajügyek és az 1990-es évek második felében elkövetett fővárosi robbantásos leszámolások közti összefüggés lehetőségét is vizsgálták, ám ebben az irányban eredménytelen maradt az adatgyűjtés. Az ügyészség sok százmilliós adócsalás és más bűncselekmények miatt állította a vádlottakat bíróság elé. Az eredeti vádak szerint a bűnözői csoport több tízmillió liter ismeretlen eredetű kőolaj forgalmazásával és közterhek meg nem fizetésével követte el a súlyos bűncselekmény-sorozatot. Az Energol-ügy vádlottjai között van a kecskeméti maffiaperben tavaly bűnszervezetben elkövetett fegyvercsempészet, illetve emberölés előkészülete miatt jogerősen 12 év fegyházbüntetésre ítélt Radnai László, továbbá bűnszervezetben elkövetett emberölés előkészülete miatt 5, illetve 6 év fegyházra ítélt Csüllög Zsigmond és Ferencsik Attila. Radnai és Csüllög az 1990-es években a Conti Car tulajdonosaként többször szerepelt a bűnügyi krónikákban, de az Energol-ügy több másik vádlottja is állt már büntetőbíróság előtt. A vádlottak padján van még Csikós József, az Energol Rt. egyik volt vezérigazgatója, aki a rendszerváltás előtt az MSZMP KB apparátusában dolgozott, majd a Belügyminisztérium ezredeseként a központi adatnyilvántartó hivatalt vezette. Ugyancsak az Energol-ügy kapcsán volt érintett a cég volt igazgatója, a Kármán Irénnel gyengéd szálokat ápoló Portik Tamás is, aki ellen viszont már korábban megszüntették a nyomozást elévülés miatt. A vádlottak az eljárás során többnyire tagadták bűnösségüket. Az ügyész a terhelő bizonyítékok közt említette egy védett tanú vallomását és az 1998-as, négy halálos áldozatot követelő Aranykéz utcai robbantásban elhunyt Boros Tamás nyilatkozatát is. Boros Tamás egy időben a rendőrség koronatanújának számított többek között az olajmaffia-ügyekkel kapcsolatban is. Az elsőfokú büntetőper 2003 júniusában kezdődött el, több tucatnyi tárgyaláson számos tanút hallgattak meg, ám bírócsere miatt 2005-ben elölről el kellett kezdeni a pert, melyben szeptemberben lezárták a bizonyítási eljárást, és megkezdődhettek a perbeszédek. A vádbeszéd szerint az Energol Rt.-vel kapcsolatos vádpont lényegében nem bizonyítható, téves az a megállapítás, hogy ez a cég "első forgalomba hozó" lenne, az adóhatóság többször ellenőrizte az Energolt, továbbá ezzel a vádponttal kapcsolatban a rossz minőségű termék forgalomba hozatalának bűncselekménye sem bizonyítható. Ezzel voltaképpen a vád megbukott és a novemberi ítélethozatal már csak formaságnak tekinthető.