Kazahsztán fejlődésének hosszú távú céljai és azok elérésének konkrét útjai meg vannak határozva a "Kazahsztán 2030" Stratégiában, amely dokumentum névjegyévé vált ennek a közép-ázsiai országnak. Ebben az évben lesz összegezve e dokumentumban szerepelt feladatok megoldása az utóbbi 10 év alatt. Ennek alkalmából jött létre a konferencia.
A távoli 1997-ben Nurszultan Nazarbajev Elnök először hirdette meg a "Kazahsztán 2030" Stratégiát. Ebben a nehéz időszakban fejeződtek be Kazahsztánban a reformok az ország függetlensége óta. Nazarbajev, mint tapasztalt politikus, bátran megjósolta népének fejlődését ilyen hosszú távra. Ez a lépés ma igazolást nyert. Erről beszélnek a számok, a publikációk, a nemzetközi szakemberek véleménye és a kazahok élete.
A "Kazahsztán 2030" Stratégiában világosan meg vannak határozva az ország fejlődésének konkrét útjai. Ezek a következő prioritások - nemzetbiztonság, belpolitikai stabilitás és társadalmi konszolidáció, gazdasági növekedés, az állampolgárok egészsége, oktatása és jóléte, az energiatartalékok, infrastruktúra, professzionális állam.
A belpolitikában a fő hangsúly a stabilitásra és a társadalom konszolidációjára helyeződik.
A függetlenség évei alatt Kazahsztán megvalósította a nemzetek közötti egyetértés megőrzésére és megszilárdítására irányuló modelljét, amelyet "kazahsztáni útnak" hívnak.
A kazahsztáni demokrácia egyik alapintézményévé és a nemzetek közötti egyetértés eredményének hatékony eszközévé vált a Kazahsztán Népeinek Közgyűlése, amely keresztülment a konzultatív-tanácsadói szervből alkotmányos szervvé válás evolúcióján. Ebben az évben, az ország alkotmányában bekövetkezett változtatásoknak és kiegészítéseknek következtében, ebből az intézményből 9 ember lett parlamenti képviselő, akik a Kazahsztánban élő különböző népcsoportokat képviselik.
Kazahsztán ma a kultúrák és felekezetek közötti párbeszéd egyik fontos nemzetközi központjának funkcióját tölti be. Hagyományos és világvallások kongresszusainak ad otthont. Ez a misszió széleskörű támogatásra talál más országok és nemzetközi szervezetek, többek között az ENSZ részéről.
A fő stratégiai prioritások között mindig ott volt és marad is a tartós gazdasági növekedés biztosítása Kazahsztánban. Az elmúlt évtized alatt az ország GDP-je 22 milliárd USA dollárról 100 milliárd dollárra, csaknem ötszörösére növekedett.
Az egy főre jutó bruttó hazai termék e periódus alatt 3,7-szeresére nőtt, és ez évben megközelíti a 7 ezer USA dollárt.
A kazah gazdaságba bevont közvetlen külföldi beruházások nagysága több mint 70 milliárd USA dollárt ért el. Ez 80 százaléka a közép-ázsiai beruházásoknak.
A külkereskedelmi forgalom egy évtized alatt több mint hatszorosára nőtt, ebben az évben pedig elérheti a 80 milliárd USA dollárt.
Az energiaforrások fejlődése nagyon fontos ennek a természeti erőforrásokban, különösen olajban gazdag országnak.
2010-re a prognosztizált olajkitermelés Kazahsztánban 80 millió tonnát tesz ki, 2015-ben eléri a 130 millió tonnát a 25 millió tonnát nem meghaladó hazai szükséglet mellett. A nyersgáz-kitermelés várhatóan 2010-ben 40 milliárd köbméterig, 2015-ben 80 milliárd köbméterig emelkedik.
Egészében, a világ szemében Kazahsztán ma erős gazdasággal és a nemzetközi közösségben szilárd pozícióval rendelkező regionális hatalom. A nemzetközi analitikusok nemhiába nevezik ezt az országot "Közép-Ázsia hegyi párducá"-nak. A kazah út alapképletévé vált az a jelszó, hogy "Először a gazdaság, azután a politika". Az egyik ambiciózus feladata az országnak, hogy a világ 50 legversenyképesebb országa közé kerüljön.