Az újság szerint Európa egyik legkevésbé szegény, legjobb szociális hálóval rendelkező, legtermékenyebb és szomszédainál általában jobb körülmények között élő népe az egyik legszorongóbb nemzet. A tanulmány ennek okát a generációs leszakadásban látja. Ugyanis míg Franciaországban a negyven éven felüliek relatíve védett körülmények között élnek, a munkapiac átalakulásának és a francia szociális modell lassú lebontásának legnagyobb áldozatai a fiatalok.
A franciák 72 százaléka szorong a munkahelyét illetve a cégét a globalizáció részéről érő fenyegetések miatt, s ezzel vezető helyen állnak az európai országok között, melyek átlaga csak 47 százalék. Nyugdíjuk jövője miatt a franciák 64 százaléka aggódik.
A jövő generációjának sorsáért a franciák mellett a németek és a svédek a legnyugtalanabbak. Ezekben az országokban a fiatalok harmada fél a szegénységtől, a franciáknak pedig 13 százaléka egyenesen attól tart, hogy hajléktalanná válhat.
A felmérés szerint a politikát és az állami intézményeket illetően is pesszimisták a franciák, akiknek ötöde egyáltalán nem bízik sem a parlamentben, sem a szakszervezetekben, de a rendőrségről és az igazságszolgáltatásról egész Európában ők vannak a legrosszabb véleményen.
A tanulmányt összeállító Julien Damon úgy véli, hogy a lakosság benyomásával ellentétben Franciaországot valójában nem fenyegeti szegénységi robbanás, s a francia elosztó rendszer még mindig az egyik leghatékonyabb Európában. A franciák többsége úgy gondolja, hogy a francia szociális modell példa lehetne Európa számára, még akkor is ha nagyon költséges. Ennek jele, hogy míg az európai tagállamokban átlagosan 16 százalékosra becsülhető a szegények aránya, Franciaországban jelenleg a lakosság 13 százaléka tekinthető szegénynek. A francia szociális modell megalkotása előtt 26 százalékos volt ez az arány.
A franciák szorongása azzal magyarázható a szakember szerint, hogy a mostani átalakulásokkal az az érzésük, hogy többet veszíthetnek, mint húsz évvel ezelőtt vagy az Európai Unióhoz a közelmúltban csatlakozott kelet-európai országok. Emellett az urbanizált szegénységről általában sokkal többet van szó, mint korábban, s az emberek naponta szembesülnek vele.
