A miniszter Magyarország schengeni rendszerhez csatlakozásáról tájékoztatta a bizottságot. Elmondta: szeptember 21. és 27. között Magyarországon járt egy ellenőrző csoport, amely a gyakorlatban vizsgálta a felkészültséget. A bizottság kisebb kritikákat fogalmazott meg, ezeket az azóta eltelt időben kijavították.
Takács Albert elmondta: várhatóan december elején dönt a Bel- és Igazságügyi Tanács a teljes jogú csatlakozásról, és december 21-én megszűnik a határőrizeti rendszer a schengeni belső határokon. Felhívta a figyelmet arra, hogy a határellenőrzés megszűnése azt jelenti, hogy más eszközökkel kell az ellenőrzést pótolni: már elkészültek a rendőrség és határőrség intézkedési tervei a mélységi ellenőrzésről, a megelőzésről, a bűnügyi együttműködésről.
Prágában derült fény arra, hogy a várakozás ellenére a francia-német tapasztalatok azt mutatják, sokkal magasabb fokú biztonságot jelent ez a fajta rendészeti együttműködés, ha nem a határellenőrzésre koncentrálnak, hanem a mélységi típusú ellenőrzésre - mondta.
Pelczné Gál Ildikó (Fidesz) azt kérdezte Takács Alberttől, hogy valóban a menekültek elleni fellépés indokolta-e a vízágyúk Schengen Alapból történő beszerzését. Mint mondta, a vízágyúk beszerzésének okát firtató kérdésére a Parlamentben Kondorosi Ferenc államtitkár "menekültekkel riogatott".
A miniszter kijelentette: a még hivatali ideje előtt beszerzett járművek beszerzése "schengeni forrásból, Schengen által elismert célra, a forrás biztosítója által ellenőrzötten történt". Felhívta a figyelmet arra, hogy a két rendvédelmi szervet - a rendőrséget és a határőrséget - felszerelték különböző eszközökkel a Schengen Alapól, és - mint mondta - nem lehet azt mondani, hogy a számítógépes portált azért ne használják kábítószer-bűnöző vagy pénzhamisító elfogására, mert azt a Schengen Alapból szerezték be.
A rendőrség és határőrség hozzájutott az eszközökhöz, január 1-jétől egységes feladatrendszerük lesz, amiben ezek az eszközök is benne vannak - magyarázta.
A miniszter beszámolt Magyarország és az Európai Bíróság kapcsolatáról. Mint mondta, Magyarország két eljárást indított a bíróságnál. A kukorica-intervenciós támogatással összefüggő ügyben - gyorsított eljárásban - várhatóan november 15-én ítéletet hirdetnek. A másik ügy, amely a széndioxid-emissziós kvóta csökkentésével függ össze - még folyamatban van.
Magyarországgal szemben két eljárás indult: az egyik a médiatörvénynek a vételkörzetekkel kapcsolatos egyik szabálya miatt, a másik a harmadik ország polgárainak huzamosabb tartózkodásáról szóló irányelv átültetésének késedelme miatt. A bizottság később mindkét beadványt visszavonta, az eljárások megszűntek.
A magyar bírságok által kezdeményezett előzetes döntéshozatali eljárással kapcsolatban kiemelte: a regisztrációs adó és a helyi iparűzési adó ügyében már ítélet született. Jelenleg is folyamatban vannak azonban a gazdasági társaságok székhelyének áthelyezésével és a büntetőeljárás sértettjének jogállásával összefüggő ügyek.
A jogharmonizációval kapcsolatban kiemelte: Magyarország az összes irányelv 99,83 százalékát átültette, ezzel az ország a negyedik a tagállamok közötti rangsorban. A belső piaci irányelvek átültetésénél azonban az irányelvek 1,2 százalékát még nem ültették át, ezzel Magyarország csak a tizedik a tagállamok rangsorában. Az uniós előírás szerint az "átültetési hiány" legfeljebb 1,5 százalék lehet.
A miniszter beszámolt arról is, hogy az év első tíz hónapjában 171 olyan jogszabályt hirdettek ki, amit jogharmonizációs céllal át kellett ültetni a magyar jogrendbe. 2007 január 1. és május 1. között 240 olyan új magyar jogszabályt hirdettek ki, amely jogharmonizációs célt szolgál, ebből 50 törvény volt, 53 kormányrendelet, 137 pedig miniszteri rendelet. Az év hátralévő két hónapjában 60 közösségi irányelv átültetése várható, ami 59 miniszteri rendelet, 26 kormányrendelet és 37 törvény elfogadását, módosítását teszi szükségessé.
A jogharmonizációs elmaradással kapcsolatban megjegyezte: Magyarország ellen 56 kötelességszegési eljárás van folyamatban, mert vagy nem történt meg az átültetés, vagy nem a közösségi jognak megfelelően történt az árültetés.
