A kutatás azt is megmutatta, hogy azok között, akik nem tagjai egy szervezetnek vagy csoportnak sem, magasabb arányban vannak a nők, az idősek, az alapfokú végzettségűek, a nyugdíjasok, az inaktívak, a legalacsonyabb egyéni jövedelemmel rendelkezők és a bizonytalan pártszavazók is.

Az aktívabbak - azaz akik legalább két szervezethez is kötődnek - körében magasabb arányban találunk férfiakat, diplomásokat, középkorúakat és munkaerő-piaci státuszukat tekintve aktívakat. A Nyugat-Dunántúlon élők között az átlagosnál magasabb azok aránya, akik több tagsággal rendelkeznek, mint más régió lakosai esetében. A legmagasabb egyéni jövedelemmel rendelkezők is aktívabbak ilyen téren, tehát több szervezetben, egyesületben, csoportban is részt vesznek. Ugyanez jellemző a budapesti lakosokra, a Fidesz szavazóira és az egyház tanításait követőkre.

A kutatás szerint a legnagyobb arányban - 7-7 százalék - szakszervezetekbe, illetve vallási közösségbe tartoznak az emberek, ezt követik 5 százalékkal a sport és társasági klubok.