Akik bebukták...

A 2003 óta járatokat üzemeltető Sky Europe augusztusban a budapesti kirendeltség bezárása mellett döntött, mivel az új menedzsment nem tartotta gazdaságosnak a légibázis üzemeltetését. Erre minden okuk meg is volt, hiszen a cég az elmúlt egy évben 3,3 millió utast szállított csak és 37,6 millió eurónyi veszteséget halmozott fel 2007. júliusáig. A vastag deficit hátterében a vezetőség szerint a Magyarországon aránytalanul magas költségek, és az útvonalhálózathoz viszonyított kedvezőtlen földrajzi elhelyezkedés áll. Panaszkodtak továbbá az alacsony keresletre és a forgalom kiszámíthatatlanságára is.

A statisztikai adatok alátámasztják a Sky borúlátását, ugyanis a kimutatások szerint a fapadosok ferihegyi forgalma két éve stagnál, miközben Európában a két számjegyű növekedés a jellemző. A kedvezőtlen tendencia meglátszik a budapesti szállodák forgalmában is, ahol a külföldi vendég-éjszakák száma két éve folyamatosan csökken, éves átlagban 5-10 százalékkal.



A Milánóból érkező utolsó Sky-gép landolását követően feloszlott a vállalat hazai személyzete: a pilóták majdnem mindegyike Bécsben folytatja, az utaskísérők többsége viszont nem tartott velük. Az ő elhelyezkedésük a Népszabadság Online információ szerint nehézkes, mert határozott idejű munkaszerződéseik lejártáig nehezen találnak új állást, habár jogi akadálya nincs annak, hogy már november 1-jétől dolgozzanak. A Sky Europe eltűnésével a negyedik legnagyobb fapados cég szűnik meg Magyarországon.

… és akiknek bejött, azok a Malévval is szembeszálltak

Sikeresebb ugyanakkor a Ryanair története. Az ír alapítású diszkont légitársaság vérmes reményekkel érkezett Ferihegyre, és egyelőre nem is kellett csalódniuk: hazai vonalhálózatukat kettőről kilencre bővítették ősszel, a fejlesztést pedig kétszáz ingyenjegy szétosztásával ünnepelték meg. Az eddig Balaton-London és Balaton-Frankfurt mellett hét új járat startol Budapestről: Dublinba, Glasgowba, East Midlandsba, Bristolba, Liverpoolba, Brémába és Frankfurt-Hahnba lehet ezentúl közvetlenül eljutni.

A nagyszabású terjeszkedést kísérő jegyakció pikantériája, hogy azok az utasok, akik hajlandóak a nevüket adni egy Malévvel szembeni elégedetlenségi nyilatkozathoz, két jegyhez is hozzájutnak. Egész pontosan: „azokat a pályázókat, akik kimutatják különös utálatukat a Malév magas árai és pontatlansága, valamint hatalmas szeretetüket a Ryanair iránt, azokat kétszeresen jutalmazzák”. Tomasz Kulakowski, a Ryanair közép-európai marketingigazgatója elmondta, az egyik budapesti bevásárlóközpontban valósítják meg az akciót: aki a kihelyezett falragaszokon leírja Malév-kritikáját, kettő jegyet kap egy Sármellékről vagy Budapestről induló járatra. (Az adókat és illetékeket viszont ki kellett fizetniük az utasoknak, tehát csalóka a teljes ingyenesség hirdetése.)



A Malév reagált a negatív kampányra, mint közleményükben leírták: „A Malév nem oszt ingyen repülőjegyeket, és ilyen módon továbbra sem kíván versenyezni a diszkont légitársaságokkal, melyeknek más a célcsoportja és a hagyományos légitársaságokétól jelentősen eltérő szolgáltatást kínálnak.” Sőt, vissza is vágtak, felemlegetve a fapados járatok nagy hátrányát, miszerint az úticél elérése egy járattörlés vagy meghibásodás miatt olykor igencsak kétséges. Ennél továbbmenve, azt állították, hogy a Ryanair frankfurti járata 120 km-re landol a várostól, vagyis a repülőjegyen megtakarított költségek a földi közlekedésben köszönnek vissza.

Ryanair, az igazságosztó

A Ryanair agresszív üzletpolitikája nemcsak Magyarországon okozott konfrontációt, hanem egész Európában. Az ír fapados cég nemrég azzal vádolta a nála jóval nagyobb forgalmat bonyolító Air France-KLM és Lufthansa légitársaságokat, hogy a Swiss Airrel szövetkezve megegyeztek az üzemanyagfelárak összehangolásában, felrúgva így a piaci versenyszabályokat.

A nevezett légicégek ugyanis öt euróval toldották meg a korábbi üzemanyag-felárat, amely így átlagosan már hetven euró körül van. A Ryanair úgy véli, hogy a nagy légitársaságok egyszerűen átverik az utasokat a felár alkalmazásával, mert az nem igazodik a valós kerozinköltségekhez, és a nyersolaj árának ingadozásához sem.

A vádaknak lehet alapjuk, hiszen nemrég már büntettek meg nagy légitársaságokat árkartellezés miatt: augusztusban egyedülállóan magas kártérítést rótták ki a British Airwaysre, az összeg 550 millió euróra rúgott. A kifogásolt áregyezségben a Virgin és a Korean Air társaságokkal szűrte össze a levet az angol mamutcég.

A Wizzair is feltör, de a Ferihegy továbbra is drága

Nemcsak a Ryanair dédelget nagyra törő terveket, hanem magyar alapítású, 14 városba közlekedő Wizz Air is. A cég elgondolásai szerint 2014-re összesen 82 darab, száznyolcvan személyes Airbus A320-asból áll majd a flottája. A cégvezetés ugyanakkor hátráltató tényezőnek tekinti a Budapest Airport árpolitikáját, így lehetséges, hogy addig, amíg nem változtatnak ezen, egy új gép sem érkezik Ferihegyre.



A cég elégedetlenségét mutatja, hogy a Wizz Air hat bázisa közül épp Varsóba, és nem hozzánk jelentette be az új gépek vásárlását. 2014-ig újabb ötven darab, Airbus A320-asra adtak le megrendelést, illetve 2016-ig további huszonötre szereztek opciót. A beruházás értéke 3,5 milliárd dollár, vagyis több mint 600 milliárd forint. A légitársaság flottája jelenleg 13 repülőgépből áll, de a korábbi megrendelésekkel együtt 2014-re akár nyolcvan fölé is nőhet a számuk.

A bejelentéssel együtt szerződést kötöttek az Airbus és a Wizz Air képviselői, pedig még a 2004-es alapításkor azt irányozták elő, hogy minden évben csak tíz géppel bővítik a flottát. Ehhez képest a Wizz Air a jelenlegi 13 repülőgépével az idén várhatóan 4,3 millió utast szállít, ami rendkívüli teljesítmény egy pár éve létrehozott fapados vállalkozástól. (A Malév például tavaly hárommillió utast fuvarozott összesen.)

Felvetődött az is, hogy a hamarosan érkező airbusokból Budapesten is elhelyeznek egyet, ám a társaság kalkulációi alapján a Ferihegyi repülőtér tarifái nem versenyképesek. Váradi József, a Wizz Air vezérigazgatója viszont kijelentette: tévedés a budapesti árakat folyton a bécsivel vagy prágaival összehasonlítani. Az új repülőgépek érkezése előtt ugyanis jóval szélesebb körben végez költségelemzést a cég, és ha máshol nagyobb profitot termel egy repülőgép, akkor odahelyezik.



Mi lesz a folytatás?

A szakértők úgy vélik, a repülőcégek versenye most fog kiéleződni igazán, mivel az utazókör több éves tapasztalat szerint tovább nem növelhető; bár erről is megoszlanak a vélemények. A sármelléki légikikötő megnyitása ugyanis tovább szélesíti az utazási lehetőségeket, és a ferihegyi gyorsvasút is vonzóbbá teheti a fapados cégeket. A Malévnak kedvez viszont ama uniós döntés, miszerint 2008-tól a repülőjegyek árát csak az illetékekkel és adókkal együtt kell feltüntetni. A tét növekszik, a marketingkampány durvul, és hogy ki száll el a versenyből, még a jövő titka.