Az Országgyűlés pénzügyi bizottságának javaslata szerint a pénzért kártyázók ezentúl csak kártyaklubokban játszhatnának, melyeket adóhatósági engedéllyel lehetne működtetni. A jelenlegi szabályozás szerint legálisan pókerezni csak kaszinókban lehet; így például az interneten szervezett szerencsejátékok - mivel nem rendelkeznek az állami adóhatóság engedélyével - tevékenysége illegális. A tervezet értelmében a jövőben a szerencsés pókerjátékos nyereményének csak a nyolcvanöt százalékát tehetné zsebre, a maradék a kártyaklub működtetőjéé lenne, és ebből kellene harminc százalék adót befizetni.

Tehát, ezentúl, ha baráti társaságok szeretnének összegyűlni pókerezni, és nem sütiben, hanem pénzben játszani, előbb alapítaniuk kell egy klubot, már ha van rá huszonötmillió forintjuk - ugyanis ennyi tőke szükséges az egyesület létrehozásához. A konyhában az asztalt körbeülve, iszogatva, szivarozgatva, beszélgetve - és nem adózva - ugyanis szabálysértést követnek majd el.

A szerencsejátékok jogi szabályozásáról

A jelenleg hatályos 1991. évi XXXIV. törvény a szerencsejáték-szervezés ellenőrzése, az illegális tevékenységek megelőzése és a szerencsejátékból származó anyagi javak egy részének közcélra fordítása érdekében született. Szerencsejátéknak minősül minden olyan játék, melynek során a játékos bizonyos feltételek megvalósulása (azaz a győzelem) esetén pénznyereményre vagy vagyoni értékű nyereményre jogosult. A szerencsejátékok szervezéséhez a Szerencsejáték Felügyelet engedélye szükséges; ezekben tizennyolc éven aluli személyek nem vehetnek részt.

Engedélyt csak olyan szervező kaphat, aki biztosítani tudja a játék biztonságos, szakszerű lebonyolításához szükséges személyi, tárgyi és gazdasági feltételeket; azaz a jóérzést, a közbiztonságot, a közszemérmet, illetőleg gyermek vagy ifjúságpolitikai érdekeket nem sértő játékot szervez, és nem büntetett előéletű. Szerencsejáték csak jóváhagyott játékterv alapján szervezhető. A szervezőnek nyilvánossá kell tennie a játékosok számára az adott játékkal kapcsolatos összes tudnivalót: a szabályokat, a nyerési esélyeket, a nyeremények felosztásának módját, feltételeit; és fel kell hívnia a játékosok figyelmét a túlzásba vitt szerencsejáték ártalmaira, a szenvedélybetegség kialakulásának veszélyére.

A szerencsejátékok fajtái: sorsolásos játék, nem sorsolásos játék, pénznyerő automata, fogadás, kaszinójáték; a póker ez utóbbiak közé tartozik, és a jelenlegi törvény szerint csak itt, a kaszinókban játszható legálisan. A játékkaszinó I. vagy II. kategóriába tartozhat: I. kategóriába tartozik az a kaszinó, amelyben legalább száz játék- és kártyaasztal, valamint ezer pénznyerő automata üzemel. I. kategóriás kaszinót csak legalább egymilliárd, II. kategóriába tartozót pedig legalább százmillió forint alaptőkével rendelkező gazdasági társaság működtethet. A kaszinó kizárólag e célt szolgáló épületben működhet, ahol az eszközök és berendezések biztonságos elhelyezése, azok és a játékosok ellenőrzése folyamatosan biztosítható.

A szerencsejáték-szervező játékadót köteles fizetni, melynek összege ötmilliárd forint bevételig (a tiszta bevétel a befizetett tétek és a kifizetett nyeremények különbözete) annak harminc százaléka, öt és tízmilliárd között másfélmilliárd forint és az ötmilliárdon felüli rész huszonöt százaléka, tízmilliárd felett pedig 2,75 milliárd forint és a tízmilliárdon felüli rész tíz százaléka. A kaszinóban elfogadott borravaló ötven százaléka is a játékbevételhez tartozik. A szerencsejátékok szervezését a Szerencsejáték Felügyelet ellenőrzi. Folyamatosan vizsgálják, hogy a tevékenység megfelel-e a jogszabályoknak, az engedélyeknek és a játéktervnek. A szerencsejátékok szervezésének szakmai irányítását, valamint az állam képviseletét ezen ügyekben a pénzügyminiszter látja el; a Szerencsejáték Felügyelet is az ő ellenőrzése alatt működik.

Megkérdeztük tehát a Pénzügyminisztériumot, miért vált szükségessé a javaslat felterjesztése, illetve, mit várnak tőle; valóban ellenőrizhetőbbekké válnak-e így a pókerjátékosok. A Minisztérium képviselője írásban válaszolt kérdéseinkre.

A Pénzügyminisztérium azt támogatja, hogy szabályozott keretek közé kerüljön az üzletszerűen szervezett kártyajáték. Erről szólna a készülő tervezet. Az üzletszerű játékszervezés szabályozásának szándéka egyben azt is jelenti, hogy nem az otthoni játékokra utal, hanem a "szervezett szórakoztató kártyajátékot" szeretné jogilag pontosabb keretek közé terelni. Tehát a cél, hogy szabályozás alá vonjon bizonyos szervezett keretek között zajló pénzdíjas kártyajátékokat, és ezáltal biztosítsa a játék tisztaságát garantáló szabályozott körülményeket, ami a játékosok védelmét szolgálja. Ezen esetekben ugyanis a játékosok egymással, és nem a "bankkal" játszanak, ezért is húzták rá leginkább a pókerre. A szabályozás a játékosnak és az államnak is egyaránt érdeke. Azt, hogy ez milyen eszközökkel érhető el, jelenleg is vizsgáljuk - tudtuk meg a Pénzügyminisztérium leveléből.