Az angolszász oktatási rendszerben kedvelt az MBA (Master of Business Administration = a vállalatvezetés mesterfokon tudója) végzettséget adó főiskolai képzés. Elnevezéséből következően főleg közgazdasági, elméleti ismereteket ad, de azt igen magas szinten.
Ám a végzettek a munkahelyeiken gyakorta találkoznak nagyon is technikai jellegű üzemvezetési problémákkal. Különösen, ha termelő vállalkozásokhoz kerülnek. Például, amikor dönteniük kell, hogy egy új konyhai szerszám melyik formatervezett változatát, design-ját válasszák sorozatgyártásra. Ennek a felismerése vezette a pasadenai (Kalifornia, Egyesült Államok) Formatervező Művészeti Központ vezető dékánját, Mark Breitenberget arra, hogy az MBA-képzés tanrendjébe vegyék be a formatervezési ismeretek oktatását is. Serkentette ebben olyan nagy cégek, mint a nálunk is ismert Procter and Gamble igénye a formatervezésben is járatos MBA-diplomások alkalmazására. Kiderült ugyanis, hogy a formatervezés nemcsak jól használhatóságot és szép külsőt ad egy terméknek, hanem alkalmas a vállalat imázsának és termékeinek egyéni, rájuk jellemző megjelenítésére is. Az pedig segíti a reklámot, a promóciót, a marketinget. A piacgazdaságban közismert tény, hogy nem elég jót és szépet gazdaságosan gyártani, az üzleti sikerhez azt el is kell tudni adni.
Ezért kialakítottak egy olyan képzési rendszert, amelynek keretében az MBA-hallgatók az Egyesült Államok, valamint Anglia, Franciaország, Spanyolország és Szingapúr formatervezési főiskoláin töltenek el egy-egy szemesztert. Ott természetesen nemcsak tantermekben hallgatják a felkért neves formatervezők tanácsait, hanem a tanműhelyekben, vagy gyártó vállalatoknál megismerkednek a gyártási technológiákkal, az alapoktól a legmodernebbekig. Például megtanulnak fát esztergálni, de dolgoznak számvezérlésű, hatalmas NC-acélmarók mellett és megismerkednek a technológia során felhasznált anyagokkal is. A hallgatókat nyolc-tíz fős csoportokba osztják, amelyek aztán csere-hallgatóként kerülnek hasonló intézményekhez. Ott a csoporthoz csatlakozik egy kifejezetten formatervezést tanuló designer, akivel egymás közt, diákmódra is cserélik a véleményeiket.
Ettől azonban a hallgatók még nem válnak sikeres formatervezőkké, hiszen ahhoz éppen úgy adottság is kell, mint a zenéhez, vagy a szobrászathoz. Viszont fogalmat kapnak arról, hogy milyen nagyfokú kreativitás, mennyi intuíció ölt testet egy új termék megtervezésében, majd a gazdaságos, sikeres gyártás folyamán. Bár továbbra is fő feladatuk marad a vállalati gazdálkodás eredményességének elősegítése, de bővülnek a sikerrel biztató alkotások kiválasztásához szükséges ismereteik.
Az oktatók törekvéseit a torontói egyetem Rotman Management School-jának (vállalatvezetői fakultás) vezetője, Heather Fraser így foglalta össze:"...célunk, hogy a formatervezési ismereteket és gyakorlatot a gazdasági, üzletmeneti tervezés és fejlesztés hatékony eszközeként hasznosítsuk". Érzékletes példa erre a gömbkerék, amit doktori disszertációjához tervezett a londoni Royal College of Art (Királyi Művészeti Főiskola) MBA-s brazil vendég-hallgatója, Osmar Rodriguez. A gömbalakúra formált, madárkalitkáéhoz hasonló rácsozatú kerékkel, amit alaktartó acélhuzalokból formált meg, a traktorok még a sáros-lápos talajon is átevickélnek, míg a hallgató hazájában a mezőgazdasági gépek a munkák kilenctized részét nedves, felázott, sáros talajon végzik, ahol még a körmös peremű acél-, vagy gumikerekek is a sárba ássák a járművet.
