"Ketyeg a rák időzített bombája, és a robbanást a globális méreteket öltő elhízás gyújthatja be!" Ezzel a megrázó megállapítással igyekezett újólag felhívni a figyelmet az egészséges táplálkozásra dr. Greg Martin, a Rákkutatási Világalap (World Cancer Research Fund) tudományos és kutatórészlegének vezetője az európai egészségügy jövője témában nemrégiben tartott berlini konferencián.
A globalizáció, az elhízás és a rák egymással szorosan összefüggő fogalmak és jelenségek, bizonygatta a szakember, amikor súlyos mondatokkal jellemezte a mai helyzetet:
- A rák előfordulása egyenes arányban nő a népesség kóros mértékű elhízásával, holott mind az elhízás, mind egyes tumorfajták megelőzhetőek. Napjainkban a társadalmi változás (a szociális geográfia), amely függetlenné vált a nemzeti határoktól, egész életünkre, így egészségünkre is kihat. A tudósok feladata azt vizsgálni, hogy a globalizáció milyen szerepet játszik a kövérséget eredményező kockázati tényezők ilyen aggasztó mértékű elterjedésében. A nemzeti gazdaságok számára nagy terhet jelent a kövérség miatt kialakuló szövődmények kezelése – az egészségügyi ellátás költségeinek egyre nagyobb hányadát ez teszi ki.
A gasztroenterológusok október végi, párizsi tanácskozásán ugyanígy vélekedtek a résztvevők, s ráirányították a figyelmet arra, hogy minden második európai ember túlsúlyos, minden ötödik pedig kórosan kövér. Ám világjelenségről van szó, amelynek két fő oka: az élelemhez való korlátlan hozzáférés és a testmozgás hiánya. A túlsúlyos emberek átlagban háromszor-négyszer gyakrabban és intenzívebben szenvednek depressziótól és szorongástól, mint normális súlyú polgártársaik. Nehezebben kapnak állást, az orvosok gyakran nem kezelik őket elég körültekintően, és többnyire rosszul érzik magukat a bőrükben.
Megegyezik ezzel dr. Greg Martin véleménye is, aki viszont a tengerentúli helyzetet ecsetelte Berlinben. Az Egyesült Államokban 1985 óta figyelik, gyűjtik az adatokat arról, hogy a lakosság mekkora hányada túlsúlyos, kövér, kórosan elhízott. 1998-ban már ez utóbbi kategóriába tartozott a lakosság több mint ötöde. Arányuk 2001-ben felkúszott a 25 százalék fölé, 2005 óta egyes amerikai államokban 30 százalék feletti a kórosan kövér emberek száma.
- Mindenkit személyes felelősség terhel, hogy környezetében, közösségében mennyi ember hozza meg a helyes döntést - már ami az egészséges életmódot illeti. A rák megelőzésében, kivédésében, majd a korán megkezdett kezelés utáni rehabilitáció idején több tényezőnek van óriási szerepe. A szellemi-testi aktivitás, a fizikai munka, a testmozgás, az egészséges táplálkozás, az optimális testsúly elérése, majd kellő karbantartása (testsúlykontroll) egymástól függetlenül is hasznos, eredményt ígérő elemek.
Ha pedig az említett tényezők együttesen vannak jelen az egyén életmódjában, garantáltan nagyobb eséllyel lesz minőségi az élete, nő meg élettartama, lesznek jobbak az életkilátásai. Az egészségügyi ellátók számára nagy kérdés és kihívás, hogy 2010-ben hány európai lesz kórosan túlsúlyos - figyelmeztetett az időzített rák-bomba ketyegésére dr. Greg Martin, hozzátéve: - Mivel az elhízás és bizonyos rákfajták egyaránt megelőzhető betegségek, nagy felelősség hárul a népegészségügy illetékesei mellett a szülőkre, nevelőkre is, hogy minél fiatalabb kortól kezdődően, a lehető legszélesebb körben győzzék meg családtagjaikat, a környezetükben élőket, a lakosságot az egészséges életmód követésének fontosságáról.
