Szent Márton ünnepe évtizedes hagyomány Bogácson, ugyanis a középkori szent a település templomának védőszentje; ilyenkor levágják a tömött libákat és Márton napi ételkülönlegességeket készítenek belőle - idézte fel a régi szokásokat a távirati irodának Vincze Ferenc, a bogácsi önkormányzat kulturális menedzsere, a rendezvény szervezője.
Azt is elmondta, hogy a borsodi településen még mindig odafigyelnek a hiedelemre, amely szerint "aki Márton napján libát nem eszik, egész évben éhezik". Bogács hű a hagyományokhoz, a vigasságon felelevenítik a több évtizedes népszokásokat; bográcsban rotyognak a libaspecialitások. Ilyen például a ludaskása, ami libaaprólékból és rizsből készül. Az étel titka a jó fűszerezés és a hozzáadott - egyénileg összeállított - zöldségkeverék.
A Márton napi lakomán elfogyasztott lúd csontjából az időjárás is megjósolható, ha a liba csontja fehér és hosszú, akkor havas lesz a tél, ha viszont barna és rövid, akkor sáros - tette hozzá a szervező.
Hangsúlyozta azt is, hogy úgy tartják, "Márton, az új bor bírája", tehát a fenséges libalakomát már az idei szüretelésű nedűvel kell leöblíteni.
Elmondta azt is, hogy vasárnap Szent Márton napi búcsú lesz a településen; egész napos kirakodóvásár és kulturális programok várják az érdeklődőket.
Szent Márton napjára egyébként a kisebb településeken máig megemlékeznek. Az egyik legnépszerűbb középkori szent neve napja a krónikák szerint a fizetés, a tisztújítás és a jobbágytartozás lerovásának határideje volt. Az erdélyi pásztorok e napon kérték járandóságukat. Sorra járták a házakat, köszöntőt mondtak, nyírfavesszőt ajándékoztak a gazdának, aki megőrizte azt és tavasszal az állatok kihajtására használta - mondta Tóth Arnold, a miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzkutatója.
A legenda úgy tartja, Szent Márton alázatból ki akart térni püspökké választása elől, a ludak óljába rejtőzött, ám pedig gágogásukkal elárulták. Innen a "Márton lúdja" elnevezés.
