A 2006 végén Szlovéniában tartott hasonló rendezvény folytatásának számító fórumon Gurmai Zita szocialista EP-képviselő, a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság alelnöke a 27-ek Európájának egyik jelentős gondjaként jelölte meg a fogyatékkal élők helyzetét. Szólt a Lisszaboni Stratégia kiemelt fontosságáról, azon belül is a nők esélyegyenlőségének javítási szándékáról.
Horváth Jácint, a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. ügyvezető igazgatója Lenti térségének fejlesztési lehetőségeiről adott számot. Szerinte a 8000 milliárd forintos fejlesztési forrásból hét év alatt mintegy 700 milliárd juthat a régiónak, amely jó partnerségi kapcsolatokkal segítheti, hogy Zala dél-nyugati része kikerüljön a hátrányos helyzetű térségek közül.
Az ügyvezető a sajátos helyzetéből adódóan egyetlen észak-déli kiterjedésű magyarországi régió legnagyobb problémájának nevezte a közlekedési helyzetet. Emlékeztetett arra, hogy a Baltikumot az Adriával összekötő 86-os főúton 2004 óta többszörösére emelkedett a kamionforgalom.
Forgalomcsökkentést talán az M7-es autópálya befejezése, a Tornyiszentmiklósnál csatlakozó szlovén sztráda megépülése és az útdíjak 2009-től várható bevezetése jelent majd - vázolta. Hozzátette: a Rédics-Lendva vasútvonal visszaállítása régóta napirenden lévő felvetés, de ebben a hétéves fejlesztési periódusban nincs rá elfogadott költségvetés.
A fejlesztéseket meg kell előznie a környezetvédelemnek, az élőhelymegőrzésnek - vetette fel Bodonczi László, őrségi kistérségi tanácsadó. Úgy fogalmazott: a korábban elzárt határmenti övezetnek ma az az előnye, hogy megőrződtek természeti értékei, amelyeket egyre inkább a falusi- és ökoturizmus szolgálatába lehet állítani. Megítélése szerint a vasúti közlekedés fejlesztésének nagyobb hangsúlyt kellene adni.
Orban Lajos, a szlovéniai Hodos (Hodosan) polgármestere emlékeztetett arra, hogy a tavaly novemberben szlovén oldalon tartott hasonló fórumon megfogalmazott kérdésekre nem kaptak válaszokat. Felvetette, hogy több európai forrás kellene a zsákfalvak útfejlesztéseire és a lakosság élethelyzetének javítására.
A szlovén polgármester a schengeni csatlakozás miatt attól tart, hogy a jelentős kamionforgalom a kisebb határátkelőket is használni fogja, és a megszűnő határok miatt a magyar fémtolvajok Szlovéniában is megjelennek.
A mindvégig jó hangulatú fórumon az állampolgári kérdések között szlovén részről elhangzott: a magyar kisebbségnek Szlovéniában kellene diplomát szereznie, mert a magyarországi oktatásukkal elszipkázzák a szlovéniai magyarokat, amivel tehát csökken a létszámuk.
Pozsonec Mária, a szlovén parlament magyar képviselője megerősítette: a szlovéniai magyarság körében magas a munkanélküliség, az oktatási szerkezet hiányosságai miatt viszont nincs elég szakmunkás. Megemlítette, hogy a Lendván (Lendava) működő jól felszerelt középiskolát a magyarországi diákoknak is szeretnék megnyitni, de hiányolta, hogy Lentiben például nincs szlovénnyelv-oktatás.
A szlovéniai magyar kisebbségi képviselő a közlekedésfejlesztési gondokra reagálva úgy fogalmazott: csalódás volt, hogy a múlt hónapban Lendván és Szentgotthárdon tartott magyar-szlovén együttes kormányülésen nem született egyezmény a Lendva-Rédics vasútvonal újjáépítéséről. Azt mondta: magyar oldalon mindössze két és fél kilométer vasútvonalat kellene építeni, Szlovénia ehhez megépítene 40 kilométert, de a magyarországi vasútvonalak visszafejlesztése miatt bizonytalanná válhat ennek az elképzelésnek a jövője.
