Az október közepén indult próbaásatás célja az volt, hogy képet adjon a Dóm tér járószintje alatti kulturális rétegek elhelyezkedéséről, és meghatározzák az egykori Szent Dömötör-templom pontos helyét - mondta a szegedi Móra Ferenc Múzeum főigazgató-helyettese.
Mint kiemelte, a feltárás során a vártnál komolyabb eredményeket sikerült elérni. Beigazolódott, hogy a Dóm építése során a korábbi belvárosi plébániatemplom falait nem pusztították el teljesen, csak a legszükségesebb helyeken bontották vissza. Az alapfalakon kívül komoly fölmenő falak is előkerültek, így egy nagyobb feltárás után az egész gótikus építmény bemutatható lenne.
Az ötször ötméteres szelvényben a középkori templom délkeleti sarkát és egy támpillérét találták meg a kutatók mintegy három méterrel a mai járószint alatt - tette hozzá.
Az egykori Szent Dömötör-templomot eredetileg a XII. században emelték román stílusban.
A XIV. század közepén és a XV. században komoly átalakításon esett át; az akkoriban újjászületett épület már gótikus stílusú volt. Az egyházi épület túlélte a török kort, s végül 1926-ban a Dóm építése során bontották le - idézte fel a templom történetét a régész.
Horváth Ferenc rámutatott: feltételezhető, hogy a városnak már az Árpád-kor elején is volt temploma. Arra biztos választ, hogy ez a templom hol állt csak egy nagyobb területre kiterjedő ásatás után tudnának adni - jegyezte meg.