Mégsem nyomdahibás a törvény

A KDNP-s politikus azt mondta: az igazságügyi és rendészeti miniszter október elején ígéretet tett arra, hogy a szöveget helyesbítik, de azóta egy hónap eltelt, a Magyar Közlönynek több száma is megjelent, de a hibát nem javították ki.

Emlékeztetett rá, hogy a közlönyben augusztusban egységes szerkezetben tették közzé a jogalkotási törvényt, ebben szerepel ez az "alkotmányjogi képtelenség".

Takács Albert válaszában közölte: elírás, vagy nyomdahiba nem történt. Kifejtette: a probléma 1989-ig nyúlik vissza, amikor egy sommás módosítással az alkotmányba a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának helyére a köztársasági elnököt írták.

A miniszter azt mondta, az 1989-es jogszabály-módosítások egyértelműen kizárták a köztársasági elnöknek ezt a jogosítványát. Kifejtette, hogy az államfő jogköreinek felsorolásai között nincs ilyen, és az alkotmány módosításával azt is kizárták, hogy törvényerejű rendeletet lehessen alkotni. Úgy vélte, a jogalkotási törvény anomáliái miatt alkotmányellenes helyzet állt elő.

Salamon László erre válaszolva közölte: az ügyben az Alkotmánybírósághoz fordul.

Demeter Ervin (Fidesz) szerint a magyar nemzetbiztonság élére olyan személyt akarnak kinevezni, akiről képzettsége, kapcsolatrendszere alapján és eddigi teljesítménye alapján egyértelműen megállapítható, hogy alkalmatlan és méltatlan erre a feladatra.

Laborc Sándorra, a Nemzetbiztonsági Hivatal megbízott vezetőjére utalva az ellenzéki képviselő azt mondta: a jelölt azért alkalmatlan, mert a hírszerzéstől 2002-ben botrányos körülmények között távozott, mert átszervezés címén szétverte a hivatalt, és mert a KGB egyetemén végzett.

Iváncsik Imre nemzetbiztonsági államtitkár válaszában elmondta: Laborc Sándor eddigi életútja, eddigi teljesítménye az ellenkezőjét bizonyítja a képviselő által mondottaknak. Úgy vélte, a jelölt jól képzett, és a feladatra alkalmas.

Az államtitkár szerint a Fidesz-kormány idején is funkcióban volt jó néhány olyan vezető, aki a rendszerváltás előtt, a Szovjetunióban szerzett diplomát. Hozzátette: jó volna, ha a jelölt bizottsági meghallgatására sor kerülne.

Csapody Miklós (MDF) a révkomáromi székhelyű Magyar Kultúra és a Duna Mente Múzeum névváltoztatásával kapcsolatban azt kérdezte: meddig hagyja Magyarország, hogy "a benesi, fasiszta kommunizmusba oltott szlovák nacionalizmus magyargyűlölete önkényesen tegyen tönkre a szlovákiai magyarok adójából is fenntartott intézményeket". Nem ez a jószomszédság - vélekedett.

Göncz Kinga külügyminiszter egyetértett azzal, hogy nem ez a jószomszédság. Fontos, hogy Szlovákia egy olyan ország legyen, amely együttműködik emberi jogi, kisebbségi kérdésekben, ezekben a kérdésekben európai értékeket vall - hangoztatta.

Nagy Jenő (MSZP) a balatoni halállomány csökkenésével kapcsolatban azt mondta, hogy a tóban hemzsegni kellene a halaknak a telepítések alapján, de a tapasztalatok nem ezt mutatják.

Fodor Gábor környezetvédelmi és vízügyi miniszter közölte: fontosnak tekintik a kis-balatoni védelmi rendszer második ütemének megvalósítását, amely "hallépcső" kialakítását teszi lehetővé. Mint mondta, javasolják, hogy a telepítést ezután a horgászegyesületekkel együtt végezzék.

Spiák Ibolya (Fidesz) a vasúti mellékvonalak decemberre tervezett bezárásáról azt mondta: még azt sem lehet tudni, milyen megtakarítással jártak a márciusban bezárt mellékvonalak.

Úgy vélte, a kormány esélyegyenlőségről beszél, közben elvesz a falvaktól.

Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter azt mondta: minden egyes település számára kötelességük biztosítani a helyközi közlekedést, de azt senki ne várja, hogy a mostani szolgáltatástípust tartsák fent. Hozzátette: a döntés-előkészítő anyagot a héten véglegesítik.

Elmondta, hogy a vizsgált vonalak közel kétharmadánál a napi utasforgalom nem haladja meg az 500 főt.