Hans Christian Andersen (1805-1875) hírnevét útirajzaival alapozta meg, közülük legjelentősebb a műfaj klasszikusának számító Egy költő bazárja (1842). A maguk korában igen népszerűek voltak művészregényei, például a Csak egy muzsikus (1837), és elegánsan gúnyos versei is. Változatos témájú színműveivel azonban nem aratott sikert. Gyerekeknek szóló történetei - mint például A kis gyufaáruslány, A rút kis kacsa, vagy A császár új ruhája - révén vált a dán irodalom legismertebb alakjává.
Meséi korszakalkotó jelentőségűek, hiszen gyökeresen megváltoztatták a prózai műfajra addig jellemző virágzó elbeszélő stílust, és az élőbeszédhez hasonló előadásmódot honosítottak meg. Szinte minden európai nyelvre lefordították őket, több kiadásban magyarul is megjelentek.
A rendezők az összegzés szerint szeretnék megismertetni a nagyközönséggel azt a "másik", rejtőzködő Andersent, aki írásaival, antimeséivel inkább a felnőttekhez szólt, és hatással volt olyan írókra, mint Thomas Mann, Franz Kafka, Vladimir Nabokov, vagy éppen Csáth Géza.
A felolvasás előtt Tönkő Vera, a Park Kiadó szerkesztője beszélget Kertész Judit fordítóval az író munkásságáról, kevésbé ismert műveiről. Az írásokból Seress Zoltán színművész olvas fel részleteket.