Vojnik Mária (MSZP) az általános vitában kiemelte: indokolt, hogy minden képviselőnek legyenek kérdései a törvényjavaslatban leírtakkal kapcsolatban. Emlékeztetett arra: 1995 végén az akkori kormány úgy döntött, hogy a társadalombiztosítást erősíti.

A szocialista politikus egy táblázatot felmutatva azt mondta: ma Magyarországon a régiók között az egészségügyi kiadások tekintetében másfélszeres a különbség.
Magyarországon ma nem egészségügyi ellátásokat, hanem egészségügyi kapacitásokat finanszírozunk - jelentette ki.

Felhívta a figyelmet arra, hogy az egészségbiztosítási csomagot nem lehet a pénztárakra bízni.
Mint kiemelte, a szolgáltatási alapcsomagot, amely az alapellátást, a járóbeteg-szakellátást, a fekvőbeteg ellátást, valamint a gyógyszerellátást tartalmazza, a parlament kompetenciájában kell hagyni.

Mikola István (Fidesz) arra hívta fel a figyelmet, hogy a szocialista képviselők a bizottsági üléseken kritikát fogalmaztak meg a törvényjavaslattal kapcsolatban, amelyek most a vitában nem hangzanak el.

Annak a véleményének is hangot adott, miszerint a "hálapénz nem korrupció". Mint kiemelte, a javaslat még tárgyalásra is alkalmatlan. "Az egész egészségbiztosítási privatizáció egy nagy kiszámíthatatlan biankó, ami a jogállami biztonságot veszélyezteti" - jelentette ki.
Az ellenzéki politikus szerint a törvényjavaslat olyan feladatokat ad a pénztáraknak, amelyekhez nem értenek.

Mikola István megjegyezte azt is, hogy nincs társadalmi támogatottság a javaslat mögött, amit vissza kellene vonnia a kormánynak.

Kökény Mihály (MSZP) azt mondta: a kormánypártok abban egyetértenek, hogy a biztosítási rendszert át kell alakítani, azonban a hogyanról és a mikéntről természetesen vitatkozhat a két párt.

Gusztos Péter (SZDSZ) feltette a kérdést: mi a hálapénz, ha nem korrupció?
Csáky András (MDF) magyarázatként azt mondta: a korrupció kikényszerített szolgáltatás-vásárlás, aminek az alapját a hiány alkotja. Ezt a hiányt a kormány mesterségesen állítja elő akkor, amikor a kapacitásokat lefaragja.

Béki Gabriella (SZDSZ) kétperces felszólalásában kijelentette: a rendszer átalakítása után is megmarad a nemzeti kockázatközösség.

Nagy Kálmán (KDNP) úgy fogalmazott: az MSZP azért támogatja javaslatot, mert a szocialista pártnak nincs egészségügyi programja.

Gusztos Péter (SZDSZ) felszólalásában azt mondta, hogy komoly változást hoz a rendszer átalakítása. Mint mondta, sokan kifogásolják, hogy a javaslat, illetve a leendő rendszer bonyolult, és nem mindenki számára érthető. A politikus azt mondta: a választási, illetve a magánnyugdíj-pénztári rendszer szintén bonyolult, mégis mindenki "használja" őket.

Lehet, hogy az emberek nem értik majd a pénztárak jogi, pénzügyi működését, de azzal tisztában lesznek, hogy választhatnak egy pénztárat, és az a legjobb ellátást fogja nekik nyújtani - fűzte hozzá.

A politikus szólt arról is, hogy verseny a szolgáltatók által nyújtott ellátások minőségében lesz, a biztosítók majd csak olyan intézménnyel szerződnek, amelyek megfelelnek a minőségi követelményeknek, hiszen ha nem ezt teszik, akkor a betegek pénztárt váltanak, ami nagyban rontja majd a kisebbségi befektetők renoméját.

Gusztos Péter reflektált Nagy Kálmán (KDNP) kritikájára, miszerint az MSZP-nek nincs egészségügyi programja. A liberális politikus azt mondta: az SZDSZ-nek sokkal könnyebb dolga lett volna, ha az MSZP-nek nem lett volna programja.

A politikus felszólalásában kitért arra is, hogy az idősebb és krónikus betegeket nem lesz érdekük a pénztáraknak "kiszelektálni", hiszen e biztosítottak után magasabb fejkvótát kapnak. Gusztos Péter utalt arra, hogy jelenleg is működnek magántulajdonú cégek az ágazatban, és az, hogy ezek a cégek profitot vesznek ki, természetes.

Puskás Tivadar (KDNP) szerint nem egyértelmű, hogy az osztalék a tulajdoni arányoknak (49-51 százalék) megfelelően vehető-e ki, valamint kifogásolta, hogy az érvényben lévő gazdasági szabályok nem minden esetben vonatkoznak majd a létrejövő pénztárakra. A képviselő feltette a kérdést, hogy a pénztárak, illetve a kisebbségi befektetők mennyire lesznek érdekeltek a prevencióban. A kisebbik ellenzéki párt képviselője azt kérte, ne szavazzák meg a törvényt, ami nagy politikai kockázatot jelent, és nem szolgálja a betegek érdekeit.

Tukacs István (MSZP) úgy jellemezte a születő rendszert, hogy egy biztosító, több pénztár. Mint mondta, a betegek kárára nem lehet korlátlanul hagyni a profitkivétet, a működési költségeket is maximálni kell, és ezekről a kérdésekről érdemes vitatkozni.

A szocialista képviselő úgy fogalmazott: nem mellékes az sem, hogy mennyiért értékesítik majd a kisebbségi részvénycsomagot, hiszen a befolyó pénzt a rendszerben kell tartani.

Gógl Árpád (Fidesz) - utalva Béki Gabriella (SZDSZ) felszólalására - úgy vélte: a megoldáskeresésnek nincs alternatívája. Véleménye szerint nemhogy csökkenteni, de erősíteni kellene az állami szerepvállalást. Mint mondta: a közfinanszírozási ellátásban nincs helyük a magánbefektetőknek, és arra kérte az előterjesztőket, vonják vissza a javaslatot.

Gy. Németh Erzsébet (MSZP) azt mondta, meg kell teremteni a fórumot arra, hogy fennmaradjon az önkormányzatok területi ellátási kötelezettsége a pénztári rendszeren belül, ezért ezzel kapcsolatban nyújtanak be módosító indítványokat.

Nagy Kálmán (KDNP) felszólalásában annak az aggodalmának adott hangot, hogy rossz irányba fog változni az orvos kompetenciája, szűkülnek majd az ellátások, és az új rendszerben sorozatos létszámleépítések lesznek. Hozzátette: nem látja az új rendszer hasznát.