Bevándorlók Ausztriában

Az utóbbi években markánsan kirajzolódó irányzatra az Osztrák Tudományos Akadémia legújabb, szerdán előzetesen ismertetett elemzése hívja fel a figyelmet. A 2002-2006-os időszakot átfogó, ötven szakértő közreműködésével készült tanulmány másik lényeges megállapítása, hogy az alpesi ország egyre kevésbé vonzó az osztrákok számára: ugyanis ők maguk növekvő számban hagyják el hazájukat.

Az adatok azt mutatják, hogy tavaly kis híján 18 ezren költöztek Ausztriába az Európai Unió tagállamaiból, jelentős részben - valamivel több mint 11 ezren - a "régi" tizennégy EU-országból, legfőképpen Németországból. Az "újak" közül Lengyelország vezeti a listát, onnan 4500 bevándorló érkezett. A világ többi részéből 12 ezren vándoroltak be.

Az akadémiai beszámoló szerint az EU-ból származó külföldiek zöme az ország nyugati részét választja lakóhelyül. Leginkább Salzburgot kedvelik, a nagyvárosok közül ott a legmagasabb a bejelentett külföldiek aránya, megelőzve Bécset, Linzet és Innsbruckot.

Az egykori Jugoszláviából 4100-en vándoroltak be tavaly, Törökországból, Bulgáriából és Romániából alig 3440-en. Az apadásnak két oka van. Egyfelől a tavaly elfogadott bevándorlási és idegenrendészeti törvény rendkívül megszigorította a legális letelepedést feltételeit az EU-n kívüli országokból érkezők számára. Másfelől megszűnt mára a balkáni háborúk utóhatása.

Az elemzés külön foglalkozik az országból elköltözőkkel. Számuk 2002-ben rekordnagyságot tett ki, akkor 41 ezer osztrák hagyta el hazáját. Az irányzat azóta is tart: a visszatelepülőket is figyelembe véve 2002 óta 55 ezer osztrákkal lett kevesebb Ausztria lakosainak a száma.

Nagyjából hasonló képet fest az alpesi ország demográfiai helyzetének alakulásáról az Osztrák Statisztikai Hivatal legfrissebb jelentése is. Az adatok szerint Ausztria lakossága közel 29 ezer fővel 8,32 millióra nőtt az év első kilenc hónapjában. Bevándorlói háttérrel 1,35 millióan rendelkeznek, vagyis a lakosság 16,3 százaléka tartozik ebbe a kategóriába, szemben a 2001-es 14 százalékkal. (Idesorolják a külföldön születetteket, illetve azokat, akik ugyan Ausztriában látták meg a napvilágot, de nem osztrák állampolgárként. A statisztikai hivatal külön nem tartja nyilván azokat - például a második generációhoz tartozókat -, akiknek a családja ugyan bevándorlónak számít, de ők maguk már osztrák állampolgárként születtek.)

A hivatal kimutatásai szerint is az EU-társországokból érkeznek a legtöbben, 2007 első kilenc hónapjában a betelepedők száma 7,5 százalékkal növekedett. A legnagyobb "uniós" kisebbségi csoportot a németek alkotják 173 ezer fővel.

A volt jugoszláv köztársaságokból 440 ezren származnak, Törökországból 155 ezren. A "magyar gyökerűek" száma közel 35 ezer.

A hivatal Bécset tartja nyilván olyan városként, ahol a legmagasabb a bevándorló háttérrel rendelkezők aránya: a fővárosban élők mintegy egyharmada sorolható ide, de vannak olyan kerületek, ahol a szint meghaladja a negyven százalékot.