A második világháborúban a bevetések során nagy bátorságot tanúsító magyar vadászrepülő ezredből ma már mindössze öten élnek, a pumások hírnevét azonban őrzi a kecskeméti repülőbázis és annak egyik százada. Arról pedig nem a katonai parancsokat teljesítő pilóták tehetnek, hogy a rossz oldalon szolgáltak.
- A 101. Puma repülő vadászosztály 1944. május elsején alakult meg, az Országos Légvédelmi Parancsnokság szervezésében. Az egységet az országot egyre gyakrabban támadó amerikai bombázó kötelékek ellen hozták létre. Pilótáik között a legképzettebb és legrátermettebb repülőket találjuk. Jó példa erre, hogy a hadnagyi rang eléréséhez katonai akadémiai végzettséget irányoztak elő - mondta elöljáróban Punka György történész, akit Cserni Miklósról kérdeztünk.
- Cserni Miklós is a pumásokhoz tartozott, akik ismertek voltak helytállásukról, bátorságukról - folytatta a történész. - Közülük kerültek ki azok az ászok, akik Magyarország legeredményesebb vadászrepülői voltak a második világháborúban: Debrődy György, Molnár László, Kenyeres Miklós, Tóth Lajos és Szentgyörgyi Dezső. Utóbbi 32 igazolt légi győzelmével az elsőséget is kivívta magának. Egyébként ahhoz, hogy valaki az ászok közé kerülhessen, minimum öt igazolt légi győzelmet kellett aratnia. Ezt a pumások közül sokan elérték. Először a keleti fronton, majd az amerikai bombázók és kísérőik elleni küzdelemben, végül pedig az előrenyomuló szovjet hadsereg légierejével történő összecsapásokban. A háború utolsó hónapjaiban ezreddé szervezett "pumák" esetében ugyanakkor nemcsak a lelőtt gépek számában mérték a hősiességet. Nagy tisztelet övezte azokat a kísérő vadászokat is, akik olykor saját magukat és gépüket áldozták fel azért, hogy a rajokat vezető parancsnokok élve kerüljenek ki egy-egy légi párbaj géppuskatüzéből. Nem volt egyedülálló, ha egy pilóta szembeszállt a sokszoros túlerővel.
A 101. Puma vadászosztálynak hősi halált halt ötven pilótája, harminc megsebesült, huszonegy eltűnt és hét hadifogságba esett a frontokon. Megítélésük a háború után sokáig csak negatív volt, hiszen a "felszabadítók" ellen harcoltak, amikor katonai esküjükhöz híven hazájuk légterét védték. Felrótták nekik "horthystának”, fasisztának” bélyegzett katonai múltjukat, s kivált a szovjet gépek lelövését.
A héten végtisztességben részesülő Cserni Miklós két légi győzelmet ért el. Messerschmitt Me109-esét 1945. március 17-én Várpalota térségében szovjet vadászok lőtték le. Sikerült kiugrania zuhanó, lángoló gépéből, és ejtőernyővel földet érnie, de az egyik lábát elveszítette. Hadirokkantként élte le életét. Mivel több idegen nyelvet beszélt, tolmácsolt, fordított és tanított, szinte haláláig. Temetésén ott lesznek a még élő bajtársai.
