A határon túli magyarok esetében a haza fogalom - jól látható módon - ahhoz az országhoz, illetve régióhoz kötődik, ahol élnek - mondta Veres Valér, a kutatás egyik vezetője, a romániai Max Weber Társadalomkutató Alapítvány elnöke.
Közölte: a Kárpát Panel 2007 elnevezésű, a kárpát-medencei magyarok társadalmi helyzetével foglalkozó kutatás során 2.930 - Magyarországról 700, Erdélyből 900, Szlovákiából 600, Vajdaságból 380, Kárpátaljáról 350 - embert kérdeztek meg.
A válaszadók közül csak nagyon kevesen tekintik kimondottan hazájuknak Magyarországot. Egyedül a kárpátaljai magyarok közül mondta tíz százalék, hogy Magyarországot tartja hazájának - mondta el Veres Valér.
Érdekességként jegyezte meg, hogy a megkérdezettek többsége arra a kérdésre, hogy ha szabadon választhatna melyik országban szeretne élni, azt válaszolta: abban országban maradna, ahol jelenleg él.
E kérdésben általában a határon túli magyarok csak tíz százaléka jelölte meg Magyarországot - fűzte hozzá Veres Valér.
Veres Valér elmondta, hogy a kutatás során vizsgálták a kárpát-medencei magyarság nemzeti identitását, a közösségek Magyarországhoz és a többségi társadalomhoz való viszonyát, munkaerőpiaci viszonyait, jövőtervezését, valamint iskolázottsági helyzetét.
A kutatás eredményei alapján az látható, hogy az egységes magyar nemzeteszme árnyékában a Kárpát-medence különböző országaiban élő magyarok országonként külön csoportokat alkotnak - közölte.
A konferencián közreadták a kutatás eredményeiről szóló gyorsjelentést, amelyből az is kiderült, hogy az erdélyi, a felvidéki és a kárpátaljai magyarokat túlnyomórészt pozitív érzéssel tölti el a magyarsághoz való tartozás.
A vajdasági válaszadók 76,5 százaléka viszont azt válaszolta, hogy "szégyennel tölti el" a magyarsághoz való tartozás. A kutatók szerint ennek okát mindenképpen ki kellene vizsgálni.
A kutatást a Magyar Tudományos Akadémia Etnikai és Kisebbségkutató Intézete és a Max Weber Társadalomkutató Alapítvány kezdeményezte.