A csontban 11 fog nagyméretű, vastag zománcú, alacsony és vaskos koronájú fogak találhatók. Ez arra utal, hogy a majom jórészt kemény anyagú táplálékot, például diót és magvakat fogyaszthatott.
A csont mérete alapján az állat nagyobb termetű lehetett egy nőstény orángutánnál, és kisebb, mint egy nőstény gorilla. Csupán egy állkapocsdarabból azonban nemigen lehet megállapítani, hogyan néztek ki az eddig ismeretlen faj példányai. "Jövőre tovább kutatunk a helyszínen.
Megpróbáljuk megtalálni a nyak alatti testrészek maradványait, amelyek sokat elárulhatnak az állat mozgásáról és életmódjáról" - mondta Jukata Kunimacu, a Kiotói Egyetem főemlőskutató intézetének munkatársa.
A kenyai majom az ember, a gorilla és a csimpánz közös ősének igen közeli rokona lehetett. Genetikai vizsgálatok szerint az emberek és a majmok fejlődési útja 5-7 millió éve, Afrikában vált el egymástól. Sokan feltételezik, hogy a közös ős az ezt megelőző földtörténeti korszakban, 7-12 millió éve valamikor átvándorolt Európába meg Ázsiába és később visszatért.
Azért gondolják így, mert Afrikában alig kerültek elő maradványok ebből az időszakból, a miocén közepéről-végéről.
A mostani lelet viszont ellentmond ennek az elméletnek, és a korábbi teóriát támasztja alá, miszerint az evolúciós folyamat az elejétől a végéig Afrikában zajlott le. "Most van egy kiváló jelöltünk, aki az evolúciós kirakójáték újabb darabja lehet" - mondta Kunimacu. "Már nem kell arról spekulálni, hogy a közös ős Eurázsiából vándorolt vissza Afrikába. Azt hiszem, a lelet alapján sokkal valószínűbb, hogy a nagymajmok és az ember közös őse itt fejlődött ki Afrikában, a miocén korszakban."
Az új faj a Nakalipithecus nakayamai nevet kapta. A miocén földtörténeti kor az oligocén után kezdődött, 23,03 millió éve, és 5,33 millió éve, a pliocén kor előtt fejeződött be.