Kigójozás

Beteges eset. Mások hímtagjának nyilvános vizslatása saját lábon is beteges, ha más származását vizsgálni hívatott, akkor meg rasszista is. A jó ízlés az nem érdekel, egy fingóversenyen nem háborodnék fel. A Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítványt a magyar állam abból a célból alapította, hogy eleget tegyen a Párizsi Békeszerződésben vállalt nemzetközi jogi kötelezettségének. „A részére átruházandó javakból, azok hozadékaiból megteremtse annak lehetőségét, hogy azok a személyek, illetve utódaik, továbbá e személyek közösségei, akik zsidó származásuk miatt fasiszta szellemű zaklató rendszabályok elszenvedői voltak, újjászervezhessék vallási, kulturális, oktatási rendszerüket, erősíthessék zsidó identitásukat, és a személyek szociális helyzetüket javíthassák.” Sessler György, aki a holokauszt túlélőit képviseli a szervezetben, az Amerikai úti zsidó kórház támogatására tett javaslatot. Az elmérgesedő vitában Tordai Péter, a kuratórium alelnöke fenyegetőzni kezdett, éles hangon lehordta mindannak, ami az eszébe jutott, majd származását kétségbe vonó módon lesvábozta, és az említett – a nyilasterror idejéből ismert – procedúrát vetette fel, mint származási bizonyítási eljárást. Molnár József az Oktatási és Kulturális Minisztérium delegált kurátora bejelentette lemondását, és kérte hogy Tordai is mondjon le tisztségéről: „Tordai Péter kijelentése a vészkorszakot idézte, akkor vetették alá az embereket ilyen ellenőrzéseknek. Ezek a mondatok a kormány alapította közalapítvány ülésén hangzottak el, és ez nem maradhat szankció nélkül. Az alelnök helyében lemondásom után, megbánásom jeleként, egy hónapig takarítanám a Kozma utcai temetőt, vagy jelentősebb adománnyal járulnék hozzá a munkaszolgálatosok emlékművének költségeihez”. A kuratórium társelnöke, Eliezer Gilad csatlakozott a lemondott kurátor véleményéhez.

Büdös többségi

Közösség elleni izgatásnak számít-e ha valakit lenemzsidóznak? A törvénymódosítási javaslat értelmében nem, mert az az új jogvédelmi eszközt arra az esetre biztosítja, ha a sértő megnyilvánulás a személyiség lényegi vonására irányul, és személyek e vonással rendelkező, a társadalmon belül kisebbségben lévők körére vonatkozik. Hacsak nem hivatkoznak arra, hogy a MAZSÖK kuratóriumában sejthetően a nem zsidók vannak kisebbségben. A törvényjavaslat nem nyújt eligazodást, hogy mihez képest kell kisebbségben lenni, az ország egészéhez több oldalas statisztikával bizonyítottan, vagy lehet egy adott közösségen belüli kisebbségre hivatkozni. Lehet, az én bajom, de értelmezhetetlen, homályosan fogalmazó, széthochmecolható törvényektől én féltem a jogbiztonságomat. A törvényjavaslat személyiségünk elidegeníthetetlen részei alapján különbséget tesz közöttünk. Mi legyen a nőkkel? Mégiscsak többségben vannak a születéskor várható, a férfiaknál hosszabb élettartam következtében. A nőket sértő szexista megjegyzések törvényesek a módosítás szerint, mert nem kisebbséget érintenek. Tiszta agyrém. Nyugodtan leírhatom tehát: el kéne venni a szavazati jogukat, a jogosítványukról nem is beszélve. (Természetesen az iménti kijelentéstől azonnal elhatárolódom, röstellem magam és ezúton szeretném megkövetni nőnemű embertársaimat.)

Hülyetyúk-per

Ha a szőke nőket - a felkapott sztereotípiának megfelelően - hülye tyúknak titulálják, a törvénymódosítási javaslat szellemében minden szőke nő egyenként beperelheti azt, aki a sértő megjegyzést kiengedte a száján. Ez már nem szimpla marhaság, ez abból is egy jól megtermett bonyhádi pirostarka. Ezres nagyságrendben indíthatnak egy személy ellen gyakorlatilag tyúkpereket, a várható kártérítések összege horribilis lehet. Hétköznapi bunkóságért aránytalan jogi következményekkel fenyeget, ha elfogadják az indítványt. Mondjuk ki: ez veszélyezteti a véleményszabadságot. Az Alkotmánybíróság szerint: „A szabad véleménynyilvánításhoz való jog a véleményt annak érték- és igazságtartalmára tekintet nélkül védi (…) maga a véleménynyilvánítás ténye és lehetősége védett, annak tartalmára tekintet nélkül. Vagyis az egyéni véleménynyilvánítás, a saját törvényei szerint alakuló közvélemény, és ezekkel kölcsönhatásban a minél szélesebb tájékozottságra épülő egyéni véleményalkotás lehetősége az, ami alkotmányos védelmet élvez. Az Alkotmány a szabad kommunikációt – az egyéni magatartást és a társadalmi folyamatot – biztosítja, s nem annak tartalmára vonatkozik a szabad véleménynyilvánítás alapjoga. Ebben a processzusban helye van minden véleménynek, jónak és károsnak, kellemesnek és sértőnek egyaránt – különösen azért, mert maga a vélemény minősítése is e folyamat terméke” (30/1992. (V.26.) ABh.). „Ez a szabadság az olyan véleményeket is megilleti, amelyek sértőek, meghökkentőek vagy aggodalmat keltenek” (18/2004. (V.25.) ABh).

Fogadatlan prókátorok

Átgondolatlannak tűnik, hogy szervezetek is érvényesíthetik a személyiségi jogi sérelemre hivatkozva a keresetüket. Tegyük fel, hogy egy antiszemita szervezet Tordai svábozós kijelentésére lecsapva a magyarországi németajkúak illetve német felmenőkkel bírók nevében keresetet indít, majd röhög az árokszélen, mint a fakutya. Én pedig szégyellem magamat mint olyan, akinek a nagyapja grazi és theresienstadti felmenők sarja, előbb beszélt németül, mint magyarul. A családi legenda szerint az első magyar szó, amit megtanult az a labanc volt, ezt ordították iskolatársai miközben verték – szép adalék a gyűlöletbeszédhez. Ragaszkodom ahhoz, hogy az „érdekeimet” ne képviselhesse olyan, akit én nem hogy nem kérek erre, de egyenesen megtiltanám neki azt. Ragaszkodom ahhoz is, hogy ha úgy tetszik, egyáltalán ne képviseljem a saját érdekeimet. Lehet, hogy idiotizmus, de nem szeretném, ha elvennék tőlem ezt a jogot. Az én pöcsöm, az én csalánosom.

Patyomkin-törvény

Szép homlokzat, de lakni nem lehet benne. Ennyi a törvényjavaslat és egy vályogtéglával se több. Egy sebtiben összetákolt látszatintézkedés, egy papírhalmaz, amire hülyeség van feljegyezve. A kormány antifasiszta elhivatottságát született demonstrálni, eközben gúnyt űz a jogállamiságból. Különbséget tesz többségi és kisebbségi identitás között, ami nem más, mint a jog előtti egyenlőség magasról illetése szarral. Súlyosabb büntetéssel fenyegeti az alkoholos befolyásoltság alatt politikailag inkorrekt vicceket („két zsidó utazik a vonaton”) mesélőket az olajszőkítőknél, és sérti az emberek jogát ahhoz, hogy maguk döntsék el, akarnak-e jogorvoslattal élni vagy sem. Eközben Tordai elnézést kért, részéről ennyivel le van tudva az ügy, de többen – például Eliezer Gilad – szorgalmazzák, hogy menjen szépen haza pihenni, a kuratóriumot pedig ezentúl legyen szíves elkerülni. És ez így van rendjén. A boncolgatott törvény úgy látszik, annyit ér, mint a nyeletlen balta él nélkül, különbség csak annyi, hogy azzal legalább nem tudunk kárt tenni magunkban.