A cseh kormányfő vasárnap úgy fogalmazott, hogy "nem reális célkitűzés" az, hogy országa 2012-re be akarja vezetni az eurót. Mirek Topolánek jobbközép kormányának pénzügyminisztere ez év elején még "reálisnak" mondta a 2012-es dátumot.
2007. november 18. vasárnap 20:10 - Hírextra
Topolánek most szintén azt hangsúlyozta, hogy az egységes európai valutához való csatlakozás előtt mindenképpen dönteni kell az egészségügy és a nyugdíjrendszer átalakításáról és a reformokat be is kell vezetni.
Az euró mielőbbi bevezetését leginkább a cseh üzletemberek, ezen belül is elsősorban az exportőrök szorgalmazzák.
..."Egy régi, a zaol hu elődjén azóta eltűnt hsz.:
Stefán Vincéné, született Süle Mária. Egykori osztályfőnök, anno a Budai Imre elvtársa vezette letenyei Kenyeres Júlia gimnáziumból.
Akire berágott az órája alatt, mert pl. a 15 éves fiatal a padtársával beszélgetni merészelt, nos ő azt felküldte az igazgatóhoz, aki a gyermekkorú fiatal fejét az irodája rücskös vakolatú falába verte (nem kis erővel), a pajeszánál fogva rángatva. Mindezt a fiatal titkárnője jelenlétében pl. Ő volt a Budai Imre elvtárs, aki később Zalaegerszegen is ténykedett a "kapaegyetemen" (mg. szakmunkásképző középiskola, ott is igazgató lehetett).
Stefán Vincéné, sz. Süle Mária osztályfőnök a hetvenes évek elején még azzal is riogatta a rábízott osztály tanulóit, hogy ő konkrétan tudta, "mindenkiről kartont vezetnek, amit az illető soha nem nézhet meg!"... "És az elkíséri egész életében a személyt. Úgy vigyázzanak tehát, mert arra ő is fog jellemzést írni!"... (Sokat tudhatott a perhármas súgó rendszerről ezek szerint. Amúgy profilból nagyon zs'daj orra van!) :)
Nos, ennyivel nem úszhatja meg a régi megveretésemet, ó nem!
Megírtam ám ezt egy karcolatfélében már a Zalai Hírlap egyik szatíros(?) cikke alatt talán úgy 2012-ben, kissé "bővebb lére eresztve". ;) A ZH., ma zaol hu mindig eltüntette idővel ezeket, törölgettek utánam... :-/ De, valahova lementettem és íme:
Szegény Huszti Lalit már eltemették évekkel korábban, úgy tudom.
(Disszidált is, Fiume-ba, de visszajött mégis. Ezen a most leírt balhéja után, azt hiszem. Valakinek írt lapot, csak abból tudhatták. Aztán megjárta az NDK-t is azután valamikor, hogy a gimiből eltanácsolták, vagy "önként távozott", már nem tudom pontosan.)
Szóval: Osztálytársunk volt a letenyei "Kenyeres Júlia (munkásmozgalmi névadás ugye) :) gimnáziumban" 1973-ban.
Lebukott a kultúrház kastély parkjában, úgy emlékszem. Mint mutogatós "szatír".
Mi nem tudtuk, csak rendőrségi eset lett és a Stefán Vincéné (Süle Mari) osztályfőnök az egész osztály előtt megszégyenítette. Tette ezt úgy, hogy pedagógusi diplomája volt. Emberismerete, pszichológiai képzettsége - valószínűleg - nullához közeli. (Bár emlegetett valami kartonokat, hogy mindenkiről ám vezetnek olyat és nem árulja el, hogy az hogyan néz ki, de ő tudja ám... - csak nem ügynök volt a néni?) :) Szóval a kb 35 diáktárs előtt szembesítette a Lajost a cselekedetével és azzal, hogy ezt akkor mi mind hallottuk és megtudtuk (róla ugye).
Amit viszont nem tud máig sem a drága Süle Mari "ofő" (ma idősebb néni, de "aktív társadalmi" életet éldegél Letenyén), az pedig az, hogy másnap a Lajos (apukája Kányaváron vadász volt többek közt) egy nagy vadászkést behozott az iskolába és mivel engem ismert (eljártam fácánt, nyulat hajtani a ......-i "Olajbányász Vt." akkori elvtársainak és a Lajos is az apjával szintén) szóval bizalmasan megmutatta a tőrkést. - De hol? .... - A vécében, amikor betértünk az óra közti szünetben vizelni. Én ott hugyoztam, az meg végzett és előhúzta a ruhája alól a vadásztőrt. Kivette a bőrtokból és a Stefánnét szidta, a fogait csikorgatva(!). /Hogy "ha még egyszer megalázza, ő elvágja annak a torkát"... stb./
Ja és engem is megfenyegetett ott a késével, hogy ne merjek erről szólni ám!
Képzelheted, a slagom is elapadt egy pillanat alatt. (Csak le ne vágja nekem itt ez az őrült, vagy összeszurkál?... Gondoltam, ezeket is akkor.)
Megállapítottam, hogy tényleg beteg pszichésen - és valahol sajnáltam is őt. Meg féltem, mert késsel hadonászott - ha nem is miattam tette. Őrültnek tűnt, annak hatott.
De. Én nem árultam be őt. Azért is, mert megbosszulta volna valószínűleg. Meg mert bíztam benne, hogy csak a szája jár és tényleg lelki sérült. Az ilyenek gyávák inkább, állítólag.
Aztán eltelt az a nap és a többi utána. (A Stefánnénak tán szerencséje volt, mert másodszor nem alázta porig ezt a beteg fiatalt. Nekem pedig azért, mert nem "jelentettem" és nem lett bűncselekmény, így elhárult minden, idővel.)
Tudom, ilyeneket nem szabad(na) betűkbe önteni, mert azok a fránya "személyiségi jogok", meg ilyesmi.
A Lajos már nem él. (53 éves körül lenne ma. 2012-ben írva ezt!)
A tanárnő drága? Nos, éppen, hogy miatta vetettem mégis "papírra", izé ideöntöttem.
Ha nem törlik ki innen és eljut hozzá, remélem eltűnődik ezeken a dolgokon.
Mert bizonyos dolgokhoz csudára értett. Ha valaki kiakasztotta órán (pl. beszélgetett a padtársával) azt felküldte az igazgató "elvtárs" irodájába, ahol a Budai Imre "elvtárs" (ő sem él már rég) a fiatal titkárnő jelenlétében a 14-15 éves diák fejét a rücskösre vakolt-festett irodafalba verte nagy erővel. Ezek voltak a nevelés eszközei.
És mi nem vertünk pedagógusokat (ezek ellenére sem), mint ma a védett "kisebbség" pulyái megteszik hetente valahol az országban.
Remélem a "Lucu" (pm. Fidesz. 2012) akkori gimis iskolatárs városában valaki szól neki, hogy olvassa már el ezt - mert kitörlik innen aztán. Köszönöm annak is.
Ajánlom Stefán Vincéné "elvtársnőnek" Letenyére a sorokat, a volt "Vörös csillag utca" (ma Fenyő utca?) végén. Talán még olvashatja? *(Ezt 2012-ben írtam!)
Stefán Vincéné aláírásokat gyűjtött a néhai "Vörös Csillag", ma Fenyő utcában (aminek a végén lakik máig is talán) és a környékén, hogy Letenyén ne lehessen (ott) Penny Market áruház. Mert sértette volna az ő nyugalmát és zöldövezetét talán, ilyesmi okokból. A "lobbizása" oly sikeres lett, hogy máig sincsen olyan szupermarket a városban - a kiskereskedők örömére talán(?). (Szatócslobbi, álá Stefánné?) :-P
A másik:
Állítólag sérelmezte már, hogy ő ("Ő"!) nem kapott a mai napig sem "Letenye város díszpolgára" rangos kitüntető elismerést (a pénzzel együtt, bizonyára), mert hiszen "Ő" mennyit tett már a kisvárosért! :) Az sem zavarja az öntelt néhai továrisová mumus nénit, hogy ő valójában NEM IS LETENYEI LAKOS papíron! :D Mert Zalakarosra van állandó lakcímre bejelentkezve(!) - talán fürdőbérlet nyerészkedés okán(?), ezt nem tudom viszont!
Ejnye drága tanárnő és osztályfőnök! Hát az a (hajdan fenyegetős-riogatós) "személyi karton" kivillant mégis, éppen önnél? ;)
...
2019. december 9. 08:29
..."Egy régi, a zaol hu elődjén azóta eltűnt hsz.:
Stefán Vincéné, született Süle Mária. Egykori osztályfőnök, anno a Budai Imre elvtársa vezette letenyei Kenyeres Júlia gimnáziumból.
Akire berágott az órája alatt, mert pl. a 15 éves fiatal a padtársával beszélgetni merészelt, nos ő azt felküldte az igazgatóhoz, aki a gyermekkorú fiatal fejét az irodája rücskös vakolatú falába verte (nem kis erővel), a pajeszánál fogva rángatva. Mindezt a fiatal titkárnője jelenlétében pl. Ő volt a Budai Imre elvtárs, aki később Zalaegerszegen is ténykedett a "kapaegyetemen" (mg. szakmunkásképző középiskola, ott is igazgató lehetett).
Stefán Vincéné, sz. Süle Mária osztályfőnök a hetvenes évek elején még azzal is riogatta a rábízott osztály tanulóit, hogy ő konkrétan tudta, "mindenkiről kartont vezetnek, amit az illető soha nem nézhet meg!"... "És az elkíséri egész életében a személyt. Úgy vigyázzanak tehát, mert arra ő is fog jellemzést írni!"... (Sokat tudhatott a perhármas súgó rendszerről ezek szerint. Amúgy profilból nagyon zs'daj orra van!) :)
Nos, ennyivel nem úszhatja meg a régi megveretésemet, ó nem!
Megírtam ám ezt egy karcolatfélében már a Zalai Hírlap egyik szatíros(?) cikke alatt talán úgy 2012-ben, kissé "bővebb lére eresztve". ;) A ZH., ma zaol hu mindig eltüntette idővel ezeket, törölgettek utánam... :-/ De, valahova lementettem és íme:
Szegény Huszti Lalit már eltemették évekkel korábban, úgy tudom.
(Disszidált is, Fiume-ba, de visszajött mégis. Ezen a most leírt balhéja után, azt hiszem. Valakinek írt lapot, csak abból tudhatták. Aztán megjárta az NDK-t is azután valamikor, hogy a gimiből eltanácsolták, vagy "önként távozott", már nem tudom pontosan.)
Szóval: Osztálytársunk volt a letenyei "Kenyeres Júlia (munkásmozgalmi névadás ugye) :) gimnáziumban" 1973-ban.
Lebukott a kultúrház kastély parkjában, úgy emlékszem. Mint mutogatós "szatír".
Mi nem tudtuk, csak rendőrségi eset lett és a Stefán Vincéné (Süle Mari) osztályfőnök az egész osztály előtt megszégyenítette. Tette ezt úgy, hogy pedagógusi diplomája volt. Emberismerete, pszichológiai képzettsége - valószínűleg - nullához közeli. (Bár emlegetett valami kartonokat, hogy mindenkiről ám vezetnek olyat és nem árulja el, hogy az hogyan néz ki, de ő tudja ám... - csak nem ügynök volt a néni?) :) Szóval a kb 35 diáktárs előtt szembesítette a Lajost a cselekedetével és azzal, hogy ezt akkor mi mind hallottuk és megtudtuk (róla ugye).
Amit viszont nem tud máig sem a drága Süle Mari "ofő" (ma idősebb néni, de "aktív társadalmi" életet éldegél Letenyén), az pedig az, hogy másnap a Lajos (apukája Kányaváron vadász volt többek közt) egy nagy vadászkést behozott az iskolába és mivel engem ismert (eljártam fácánt, nyulat hajtani a ......-i "Olajbányász Vt." akkori elvtársainak és a Lajos is az apjával szintén) szóval bizalmasan megmutatta a tőrkést. - De hol? .... - A vécében, amikor betértünk az óra közti szünetben vizelni. Én ott hugyoztam, az meg végzett és előhúzta a ruhája alól a vadásztőrt. Kivette a bőrtokból és a Stefánnét szidta, a fogait csikorgatva(!). /Hogy "ha még egyszer megalázza, ő elvágja annak a torkát"... stb./
Ja és engem is megfenyegetett ott a késével, hogy ne merjek erről szólni ám!
Képzelheted, a slagom is elapadt egy pillanat alatt. (Csak le ne vágja nekem itt ez az őrült, vagy összeszurkál?... Gondoltam, ezeket is akkor.)
Megállapítottam, hogy tényleg beteg pszichésen - és valahol sajnáltam is őt. Meg féltem, mert késsel hadonászott - ha nem is miattam tette. Őrültnek tűnt, annak hatott.
De. Én nem árultam be őt. Azért is, mert megbosszulta volna valószínűleg. Meg mert bíztam benne, hogy csak a szája jár és tényleg lelki sérült. Az ilyenek gyávák inkább, állítólag.
Aztán eltelt az a nap és a többi utána. (A Stefánnénak tán szerencséje volt, mert másodszor nem alázta porig ezt a beteg fiatalt. Nekem pedig azért, mert nem "jelentettem" és nem lett bűncselekmény, így elhárult minden, idővel.)
Tudom, ilyeneket nem szabad(na) betűkbe önteni, mert azok a fránya "személyiségi jogok", meg ilyesmi.
A Lajos már nem él. (53 éves körül lenne ma. 2012-ben írva ezt!)
A tanárnő drága? Nos, éppen, hogy miatta vetettem mégis "papírra", izé ideöntöttem.
Ha nem törlik ki innen és eljut hozzá, remélem eltűnődik ezeken a dolgokon.
Mert bizonyos dolgokhoz csudára értett. Ha valaki kiakasztotta órán (pl. beszélgetett a padtársával) azt felküldte az igazgató "elvtárs" irodájába, ahol a Budai Imre "elvtárs" (ő sem él már rég) a fiatal titkárnő jelenlétében a 14-15 éves diák fejét a rücskösre vakolt-festett irodafalba verte nagy erővel. Ezek voltak a nevelés eszközei.
És mi nem vertünk pedagógusokat (ezek ellenére sem), mint ma a védett "kisebbség" pulyái megteszik hetente valahol az országban.
Remélem a "Lucu" (pm. Fidesz. 2012) akkori gimis iskolatárs városában valaki szól neki, hogy olvassa már el ezt - mert kitörlik innen aztán. Köszönöm annak is.
Ajánlom Stefán Vincéné "elvtársnőnek" Letenyére a sorokat, a volt "Vörös csillag utca" (ma Fenyő utca?) végén. Talán még olvashatja? *(Ezt 2012-ben írtam!)
Stefán Vincéné aláírásokat gyűjtött a néhai "Vörös Csillag", ma Fenyő utcában (aminek a végén lakik máig is talán) és a környékén, hogy Letenyén ne lehessen (ott) Penny Market áruház. Mert sértette volna az ő nyugalmát és zöldövezetét talán, ilyesmi okokból. A "lobbizása" oly sikeres lett, hogy máig sincsen olyan szupermarket a városban - a kiskereskedők örömére talán(?). (Szatócslobbi, álá Stefánné?) :-P
A másik:
Állítólag sérelmezte már, hogy ő ("Ő"!) nem kapott a mai napig sem "Letenye város díszpolgára" rangos kitüntető elismerést (a pénzzel együtt, bizonyára), mert hiszen "Ő" mennyit tett már a kisvárosért! :) Az sem zavarja az öntelt néhai továrisová mumus nénit, hogy ő valójában NEM IS LETENYEI LAKOS papíron! :D Mert Zalakarosra van állandó lakcímre bejelentkezve(!) - talán fürdőbérlet nyerészkedés okán(?), ezt nem tudom viszont!
Ejnye drága tanárnő és osztályfőnök! Hát az a (hajdan fenyegetős-riogatós) "személyi karton" kivillant mégis, éppen önnél? ;)
...
2019. december 9. 08:29
..."Egy régi, a zaol hu elődjén azóta eltűnt hsz.:
Stefán Vincéné, született Süle Mária. Egykori osztályfőnök, anno a Budai Imre elvtársa vezette letenyei Kenyeres Júlia gimnáziumból.
Akire berágott az órája alatt, mert pl. a 15 éves fiatal a padtársával beszélgetni merészelt, nos ő azt felküldte az igazgatóhoz, aki a gyermekkorú fiatal fejét az irodája rücskös vakolatú falába verte (nem kis erővel), a pajeszánál fogva rángatva. Mindezt a fiatal titkárnője jelenlétében pl. Ő volt a Budai Imre elvtárs, aki később Zalaegerszegen is ténykedett a "kapaegyetemen" (mg. szakmunkásképző középiskola, ott is igazgató lehetett).
Stefán Vincéné, sz. Süle Mária osztályfőnök a hetvenes évek elején még azzal is riogatta a rábízott osztály tanulóit, hogy ő konkrétan tudta, "mindenkiről kartont vezetnek, amit az illető soha nem nézhet meg!"... "És az elkíséri egész életében a személyt. Úgy vigyázzanak tehát, mert arra ő is fog jellemzést írni!"... (Sokat tudhatott a perhármas súgó rendszerről ezek szerint. Amúgy profilból nagyon zs'daj orra van!) :)
Nos, ennyivel nem úszhatja meg a régi megveretésemet, ó nem!
Megírtam ám ezt egy karcolatfélében már a Zalai Hírlap egyik szatíros(?) cikke alatt talán úgy 2012-ben, kissé "bővebb lére eresztve". ;) A ZH., ma zaol hu mindig eltüntette idővel ezeket, törölgettek utánam... :-/ De, valahova lementettem és íme:
Szegény Huszti Lalit már eltemették évekkel korábban, úgy tudom.
(Disszidált is, Fiume-ba, de visszajött mégis. Ezen a most leírt balhéja után, azt hiszem. Valakinek írt lapot, csak abból tudhatták. Aztán megjárta az NDK-t is azután valamikor, hogy a gimiből eltanácsolták, vagy "önként távozott", már nem tudom pontosan.)
Szóval: Osztálytársunk volt a letenyei "Kenyeres Júlia (munkásmozgalmi névadás ugye) :) gimnáziumban" 1973-ban.
Lebukott a kultúrház kastély parkjában, úgy emlékszem. Mint mutogatós "szatír".
Mi nem tudtuk, csak rendőrségi eset lett és a Stefán Vincéné (Süle Mari) osztályfőnök az egész osztály előtt megszégyenítette. Tette ezt úgy, hogy pedagógusi diplomája volt. Emberismerete, pszichológiai képzettsége - valószínűleg - nullához közeli. (Bár emlegetett valami kartonokat, hogy mindenkiről ám vezetnek olyat és nem árulja el, hogy az hogyan néz ki, de ő tudja ám... - csak nem ügynök volt a néni?) :) Szóval a kb 35 diáktárs előtt szembesítette a Lajost a cselekedetével és azzal, hogy ezt akkor mi mind hallottuk és megtudtuk (róla ugye).
Amit viszont nem tud máig sem a drága Süle Mari "ofő" (ma idősebb néni, de "aktív társadalmi" életet éldegél Letenyén), az pedig az, hogy másnap a Lajos (apukája Kányaváron vadász volt többek közt) egy nagy vadászkést behozott az iskolába és mivel engem ismert (eljártam fácánt, nyulat hajtani a ......-i "Olajbányász Vt." akkori elvtársainak és a Lajos is az apjával szintén) szóval bizalmasan megmutatta a tőrkést. - De hol? .... - A vécében, amikor betértünk az óra közti szünetben vizelni. Én ott hugyoztam, az meg végzett és előhúzta a ruhája alól a vadásztőrt. Kivette a bőrtokból és a Stefánnét szidta, a fogait csikorgatva(!). /Hogy "ha még egyszer megalázza, ő elvágja annak a torkát"... stb./
Ja és engem is megfenyegetett ott a késével, hogy ne merjek erről szólni ám!
Képzelheted, a slagom is elapadt egy pillanat alatt. (Csak le ne vágja nekem itt ez az őrült, vagy összeszurkál?... Gondoltam, ezeket is akkor.)
Megállapítottam, hogy tényleg beteg pszichésen - és valahol sajnáltam is őt. Meg féltem, mert késsel hadonászott - ha nem is miattam tette. Őrültnek tűnt, annak hatott.
De. Én nem árultam be őt. Azért is, mert megbosszulta volna valószínűleg. Meg mert bíztam benne, hogy csak a szája jár és tényleg lelki sérült. Az ilyenek gyávák inkább, állítólag.
Aztán eltelt az a nap és a többi utána. (A Stefánnénak tán szerencséje volt, mert másodszor nem alázta porig ezt a beteg fiatalt. Nekem pedig azért, mert nem "jelentettem" és nem lett bűncselekmény, így elhárult minden, idővel.)
Tudom, ilyeneket nem szabad(na) betűkbe önteni, mert azok a fránya "személyiségi jogok", meg ilyesmi.
A Lajos már nem él. (53 éves körül lenne ma. 2012-ben írva ezt!)
A tanárnő drága? Nos, éppen, hogy miatta vetettem mégis "papírra", izé ideöntöttem.
Ha nem törlik ki innen és eljut hozzá, remélem eltűnődik ezeken a dolgokon.
Mert bizonyos dolgokhoz csudára értett. Ha valaki kiakasztotta órán (pl. beszélgetett a padtársával) azt felküldte az igazgató "elvtárs" irodájába, ahol a Budai Imre "elvtárs" (ő sem él már rég) a fiatal titkárnő jelenlétében a 14-15 éves diák fejét a rücskösre vakolt-festett irodafalba verte nagy erővel. Ezek voltak a nevelés eszközei.
És mi nem vertünk pedagógusokat (ezek ellenére sem), mint ma a védett "kisebbség" pulyái megteszik hetente valahol az országban.
Remélem a "Lucu" (pm. Fidesz. 2012) akkori gimis iskolatárs városában valaki szól neki, hogy olvassa már el ezt - mert kitörlik innen aztán. Köszönöm annak is.
Ajánlom Stefán Vincéné "elvtársnőnek" Letenyére a sorokat, a volt "Vörös csillag utca" (ma Fenyő utca?) végén. Talán még olvashatja? *(Ezt 2012-ben írtam!)
Stefán Vincéné aláírásokat gyűjtött a néhai "Vörös Csillag", ma Fenyő utcában (aminek a végén lakik máig is talán) és a környékén, hogy Letenyén ne lehessen (ott) Penny Market áruház. Mert sértette volna az ő nyugalmát és zöldövezetét talán, ilyesmi okokból. A "lobbizása" oly sikeres lett, hogy máig sincsen olyan szupermarket a városban - a kiskereskedők örömére talán(?). (Szatócslobbi, álá Stefánné?) :-P
A másik:
Állítólag sérelmezte már, hogy ő ("Ő"!) nem kapott a mai napig sem "Letenye város díszpolgára" rangos kitüntető elismerést (a pénzzel együtt, bizonyára), mert hiszen "Ő" mennyit tett már a kisvárosért! :) Az sem zavarja az öntelt néhai továrisová mumus nénit, hogy ő valójában NEM IS LETENYEI LAKOS papíron! :D Mert Zalakarosra van állandó lakcímre bejelentkezve(!) - talán fürdőbérlet nyerészkedés okán(?), ezt nem tudom viszont!
Ejnye drága tanárnő és osztályfőnök! Hát az a (hajdan fenyegetős-riogatós) "személyi karton" kivillant mégis, éppen önnél? ;)
Stefán Vincéné, született Süle Mária. Egykori osztályfőnök, anno a Budai Imre elvtársa vezette letenyei Kenyeres Júlia gimnáziumból.
Akire berágott az órája alatt, mert pl. a 15 éves fiatal a padtársával beszélgetni merészelt, nos ő azt felküldte az igazgatóhoz, aki a gyermekkorú fiatal fejét az irodája rücskös vakolatú falába verte (nem kis erővel), a pajeszánál fogva rángatva. Mindezt a fiatal titkárnője jelenlétében pl. Ő volt a Budai Imre elvtárs, aki később Zalaegerszegen is ténykedett a "kapaegyetemen" (mg. szakmunkásképző középiskola, ott is igazgató lehetett).
Stefán Vincéné, sz. Süle Mária osztályfőnök a hetvenes évek elején még azzal is riogatta a rábízott osztály tanulóit, hogy ő konkrétan tudta, "mindenkiről kartont vezetnek, amit az illető soha nem nézhet meg!"... "És az elkíséri egész életében a személyt. Úgy vigyázzanak tehát, mert arra ő is fog jellemzést írni!"... (Sokat tudhatott a perhármas súgó rendszerről ezek szerint. Amúgy profilból nagyon zs'daj orra van!) :)
Nos, ennyivel nem úszhatja meg a régi megveretésemet, ó nem!
Megírtam ám ezt egy karcolatfélében már a Zalai Hírlap egyik szatíros(?) cikke alatt talán úgy 2012-ben, kissé "bővebb lére eresztve". ;) A ZH., ma zaol hu mindig eltüntette idővel ezeket, törölgettek utánam... :-/ De, valahova lementettem és íme:
Szegény Huszti Lalit már eltemették évekkel korábban, úgy tudom.
(Disszidált is, Fiume-ba, de visszajött mégis. Ezen a most leírt balhéja után, azt hiszem. Valakinek írt lapot, csak abból tudhatták. Aztán megjárta az NDK-t is azután valamikor, hogy a gimiből eltanácsolták, vagy "önként távozott", már nem tudom pontosan.)
Szóval: Osztálytársunk volt a letenyei "Kenyeres Júlia (munkásmozgalmi névadás ugye) :) gimnáziumban" 1973-ban.
Lebukott a kultúrház kastély parkjában, úgy emlékszem. Mint mutogatós "szatír".
Mi nem tudtuk, csak rendőrségi eset lett és a Stefán Vincéné (Süle Mari) osztályfőnök az egész osztály előtt megszégyenítette. Tette ezt úgy, hogy pedagógusi diplomája volt. Emberismerete, pszichológiai képzettsége - valószínűleg - nullához közeli. (Bár emlegetett valami kartonokat, hogy mindenkiről ám vezetnek olyat és nem árulja el, hogy az hogyan néz ki, de ő tudja ám... - csak nem ügynök volt a néni?) :) Szóval a kb 35 diáktárs előtt szembesítette a Lajost a cselekedetével és azzal, hogy ezt akkor mi mind hallottuk és megtudtuk (róla ugye).
Amit viszont nem tud máig sem a drága Süle Mari "ofő" (ma idősebb néni, de "aktív társadalmi" életet éldegél Letenyén), az pedig az, hogy másnap a Lajos (apukája Kányaváron vadász volt többek közt) egy nagy vadászkést behozott az iskolába és mivel engem ismert (eljártam fácánt, nyulat hajtani a ......-i "Olajbányász Vt." akkori elvtársainak és a Lajos is az apjával szintén) szóval bizalmasan megmutatta a tőrkést. - De hol? .... - A vécében, amikor betértünk az óra közti szünetben vizelni. Én ott hugyoztam, az meg végzett és előhúzta a ruhája alól a vadásztőrt. Kivette a bőrtokból és a Stefánnét szidta, a fogait csikorgatva(!). /Hogy "ha még egyszer megalázza, ő elvágja annak a torkát"... stb./
Ja és engem is megfenyegetett ott a késével, hogy ne merjek erről szólni ám!
Képzelheted, a slagom is elapadt egy pillanat alatt. (Csak le ne vágja nekem itt ez az őrült, vagy összeszurkál?... Gondoltam, ezeket is akkor.)
Megállapítottam, hogy tényleg beteg pszichésen - és valahol sajnáltam is őt. Meg féltem, mert késsel hadonászott - ha nem is miattam tette. Őrültnek tűnt, annak hatott.
De. Én nem árultam be őt. Azért is, mert megbosszulta volna valószínűleg. Meg mert bíztam benne, hogy csak a szája jár és tényleg lelki sérült. Az ilyenek gyávák inkább, állítólag.
Aztán eltelt az a nap és a többi utána. (A Stefánnénak tán szerencséje volt, mert másodszor nem alázta porig ezt a beteg fiatalt. Nekem pedig azért, mert nem "jelentettem" és nem lett bűncselekmény, így elhárult minden, idővel.)
Tudom, ilyeneket nem szabad(na) betűkbe önteni, mert azok a fránya "személyiségi jogok", meg ilyesmi.
A Lajos már nem él. (53 éves körül lenne ma. 2012-ben írva ezt!)
A tanárnő drága? Nos, éppen, hogy miatta vetettem mégis "papírra", izé ideöntöttem.
Ha nem törlik ki innen és eljut hozzá, remélem eltűnődik ezeken a dolgokon.
Mert bizonyos dolgokhoz csudára értett. Ha valaki kiakasztotta órán (pl. beszélgetett a padtársával) azt felküldte az igazgató "elvtárs" irodájába, ahol a Budai Imre "elvtárs" (ő sem él már rég) a fiatal titkárnő jelenlétében a 14-15 éves diák fejét a rücskösre vakolt-festett irodafalba verte nagy erővel. Ezek voltak a nevelés eszközei.
És mi nem vertünk pedagógusokat (ezek ellenére sem), mint ma a védett "kisebbség" pulyái megteszik hetente valahol az országban.
Remélem a "Lucu" (pm. Fidesz. 2012) akkori gimis iskolatárs városában valaki szól neki, hogy olvassa már el ezt - mert kitörlik innen aztán. Köszönöm annak is.
Ajánlom Stefán Vincéné "elvtársnőnek" Letenyére a sorokat, a volt "Vörös csillag utca" (ma Fenyő utca?) végén. Talán még olvashatja? *(Ezt 2012-ben írtam!)
Stefán Vincéné aláírásokat gyűjtött a néhai "Vörös Csillag", ma Fenyő utcában (aminek a végén lakik máig is talán) és a környékén, hogy Letenyén ne lehessen (ott) Penny Market áruház. Mert sértette volna az ő nyugalmát és zöldövezetét talán, ilyesmi okokból. A "lobbizása" oly sikeres lett, hogy máig sincsen olyan szupermarket a városban - a kiskereskedők örömére talán(?). (Szatócslobbi, álá Stefánné?) :-P
A másik:
Állítólag sérelmezte már, hogy ő ("Ő"!) nem kapott a mai napig sem "Letenye város díszpolgára" rangos kitüntető elismerést (a pénzzel együtt, bizonyára), mert hiszen "Ő" mennyit tett már a kisvárosért! :) Az sem zavarja az öntelt néhai továrisová mumus nénit, hogy ő valójában NEM IS LETENYEI LAKOS papíron! :D Mert Zalakarosra van állandó lakcímre bejelentkezve(!) - talán fürdőbérlet nyerészkedés okán(?), ezt nem tudom viszont!
Ejnye drága tanárnő és osztályfőnök! Hát az a (hajdan fenyegetős-riogatós) "személyi karton" kivillant mégis, éppen önnél? ;)
Stefán Vincéné, született Süle Mária. Egykori osztályfőnök, anno a Budai Imre elvtársa vezette letenyei Kenyeres Júlia gimnáziumból.
Akire berágott az órája alatt, mert pl. a 15 éves fiatal a padtársával beszélgetni merészelt, nos ő azt felküldte az igazgatóhoz, aki a gyermekkorú fiatal fejét az irodája rücskös vakolatú falába verte (nem kis erővel), a pajeszánál fogva rángatva. Mindezt a fiatal titkárnője jelenlétében pl. Ő volt a Budai Imre elvtárs, aki később Zalaegerszegen is ténykedett a "kapaegyetemen" (mg. szakmunkásképző középiskola, ott is igazgató lehetett).
Stefán Vincéné, sz. Süle Mária osztályfőnök a hetvenes évek elején még azzal is riogatta a rábízott osztály tanulóit, hogy ő konkrétan tudta, "mindenkiről kartont vezetnek, amit az illető soha nem nézhet meg!"... "És az elkíséri egész életében a személyt. Úgy vigyázzanak tehát, mert arra ő is fog jellemzést írni!"... (Sokat tudhatott a perhármas súgó rendszerről ezek szerint. Amúgy profilból nagyon zs'daj orra van!) :)
Nos, ennyivel nem úszhatja meg a régi megveretésemet, ó nem!
Megírtam ám ezt egy karcolatfélében már a Zalai Hírlap egyik szatíros(?) cikke alatt talán úgy 2012-ben, kissé "bővebb lére eresztve". ;) A ZH., ma zaol hu mindig eltüntette idővel ezeket, törölgettek utánam... :-/ De, valahova lementettem és íme:
Szegény Huszti Lalit már eltemették évekkel korábban, úgy tudom.
(Disszidált is, Fiume-ba, de visszajött mégis. Ezen a most leírt balhéja után, azt hiszem. Valakinek írt lapot, csak abból tudhatták. Aztán megjárta az NDK-t is azután valamikor, hogy a gimiből eltanácsolták, vagy "önként távozott", már nem tudom pontosan.)
Szóval: Osztálytársunk volt a letenyei "Kenyeres Júlia (munkásmozgalmi névadás ugye) :) gimnáziumban" 1973-ban.
Lebukott a kultúrház kastély parkjában, úgy emlékszem. Mint mutogatós "szatír".
Mi nem tudtuk, csak rendőrségi eset lett és a Stefán Vincéné (Süle Mari) osztályfőnök az egész osztály előtt megszégyenítette. Tette ezt úgy, hogy pedagógusi diplomája volt. Emberismerete, pszichológiai képzettsége - valószínűleg - nullához közeli. (Bár emlegetett valami kartonokat, hogy mindenkiről ám vezetnek olyat és nem árulja el, hogy az hogyan néz ki, de ő tudja ám... - csak nem ügynök volt a néni?) :) Szóval a kb 35 diáktárs előtt szembesítette a Lajost a cselekedetével és azzal, hogy ezt akkor mi mind hallottuk és megtudtuk (róla ugye).
Amit viszont nem tud máig sem a drága Süle Mari "ofő" (ma idősebb néni, de "aktív társadalmi" életet éldegél Letenyén), az pedig az, hogy másnap a Lajos (apukája Kányaváron vadász volt többek közt) egy nagy vadászkést behozott az iskolába és mivel engem ismert (eljártam fácánt, nyulat hajtani a ......-i "Olajbányász Vt." akkori elvtársainak és a Lajos is az apjával szintén) szóval bizalmasan megmutatta a tőrkést. - De hol? .... - A vécében, amikor betértünk az óra közti szünetben vizelni. Én ott hugyoztam, az meg végzett és előhúzta a ruhája alól a vadásztőrt. Kivette a bőrtokból és a Stefánnét szidta, a fogait csikorgatva(!). /Hogy "ha még egyszer megalázza, ő elvágja annak a torkát"... stb./
Ja és engem is megfenyegetett ott a késével, hogy ne merjek erről szólni ám!
Képzelheted, a slagom is elapadt egy pillanat alatt. (Csak le ne vágja nekem itt ez az őrült, vagy összeszurkál?... Gondoltam, ezeket is akkor.)
Megállapítottam, hogy tényleg beteg pszichésen - és valahol sajnáltam is őt. Meg féltem, mert késsel hadonászott - ha nem is miattam tette. Őrültnek tűnt, annak hatott.
De. Én nem árultam be őt. Azért is, mert megbosszulta volna valószínűleg. Meg mert bíztam benne, hogy csak a szája jár és tényleg lelki sérült. Az ilyenek gyávák inkább, állítólag.
Aztán eltelt az a nap és a többi utána. (A Stefánnénak tán szerencséje volt, mert másodszor nem alázta porig ezt a beteg fiatalt. Nekem pedig azért, mert nem "jelentettem" és nem lett bűncselekmény, így elhárult minden, idővel.)
Tudom, ilyeneket nem szabad(na) betűkbe önteni, mert azok a fránya "személyiségi jogok", meg ilyesmi.
A Lajos már nem él. (53 éves körül lenne ma. 2012-ben írva ezt!)
A tanárnő drága? Nos, éppen, hogy miatta vetettem mégis "papírra", izé ideöntöttem.
Ha nem törlik ki innen és eljut hozzá, remélem eltűnődik ezeken a dolgokon.
Mert bizonyos dolgokhoz csudára értett. Ha valaki kiakasztotta órán (pl. beszélgetett a padtársával) azt felküldte az igazgató "elvtárs" irodájába, ahol a Budai Imre "elvtárs" (ő sem él már rég) a fiatal titkárnő jelenlétében a 14-15 éves diák fejét a rücskösre vakolt-festett irodafalba verte nagy erővel. Ezek voltak a nevelés eszközei.
És mi nem vertünk pedagógusokat (ezek ellenére sem), mint ma a védett "kisebbség" pulyái megteszik hetente valahol az országban.
Remélem a "Lucu" (pm. Fidesz. 2012) akkori gimis iskolatárs városában valaki szól neki, hogy olvassa már el ezt - mert kitörlik innen aztán. Köszönöm annak is.
Ajánlom Stefán Vincéné "elvtársnőnek" Letenyére a sorokat, a volt "Vörös csillag utca" (ma Fenyő utca?) végén. Talán még olvashatja? *(Ezt 2012-ben írtam!)
Stefán Vincéné aláírásokat gyűjtött a néhai "Vörös Csillag", ma Fenyő utcában (aminek a végén lakik máig is talán) és a környékén, hogy Letenyén ne lehessen (ott) Penny Market áruház. Mert sértette volna az ő nyugalmát és zöldövezetét talán, ilyesmi okokból. A "lobbizása" oly sikeres lett, hogy máig sincsen olyan szupermarket a városban - a kiskereskedők örömére talán(?). (Szatócslobbi, álá Stefánné?) :-P
A másik:
Állítólag sérelmezte már, hogy ő ("Ő"!) nem kapott a mai napig sem "Letenye város díszpolgára" rangos kitüntető elismerést (a pénzzel együtt, bizonyára), mert hiszen "Ő" mennyit tett már a kisvárosért! :) Az sem zavarja az öntelt néhai továrisová mumus nénit, hogy ő valójában NEM IS LETENYEI LAKOS papíron! :D Mert Zalakarosra van állandó lakcímre bejelentkezve(!) - talán fürdőbérlet nyerészkedés okán(?), ezt nem tudom viszont!
Ejnye drága tanárnő és osztályfőnök! Hát az a (hajdan fenyegetős-riogatós) "személyi karton" kivillant mégis, éppen önnél? ;)
Stefán Vincéné, született Süle Mária. Egykori osztályfőnök, anno a Budai Imre elvtársa vezette letenyei Kenyeres Júlia gimnáziumból.
Akire berágott az órája alatt, mert pl. a 15 éves fiatal a padtársával beszélgetni merészelt, nos ő azt felküldte az igazgatóhoz, aki a gyermekkorú fiatal fejét az irodája rücskös vakolatú falába verte (nem kis erővel), a pajeszánál fogva rángatva. Mindezt a fiatal titkárnője jelenlétében pl. Ő volt a Budai Imre elvtárs, aki később Zalaegerszegen is ténykedett a "kapaegyetemen" (mg. szakmunkásképző középiskola, ott is igazgató lehetett).
Stefán Vincéné, sz. Süle Mária osztályfőnök a hetvenes évek elején még azzal is riogatta a rábízott osztály tanulóit, hogy ő konkrétan tudta, "mindenkiről kartont vezetnek, amit az illető soha nem nézhet meg!"... "És az elkíséri egész életében a személyt. Úgy vigyázzanak tehát, mert arra ő is fog jellemzést írni!"... (Sokat tudhatott a perhármas súgó rendszerről ezek szerint. Amúgy profilból nagyon zs'daj orra van!) :)
Nos, ennyivel nem úszhatja meg a régi megveretésemet, ó nem!
Megírtam ám ezt egy karcolatfélében már a Zalai Hírlap egyik szatíros(?) cikke alatt talán úgy 2012-ben, kissé "bővebb lére eresztve". ;) A ZH., ma zaol hu mindig eltüntette idővel ezeket, törölgettek utánam... :-/ De, valahova lementettem és íme:
Szegény Huszti Lalit már eltemették évekkel korábban, úgy tudom.
(Disszidált is, Fiume-ba, de visszajött mégis. Ezen a most leírt balhéja után, azt hiszem. Valakinek írt lapot, csak abból tudhatták. Aztán megjárta az NDK-t is azután valamikor, hogy a gimiből eltanácsolták, vagy "önként távozott", már nem tudom pontosan.)
Szóval: Osztálytársunk volt a letenyei "Kenyeres Júlia (munkásmozgalmi névadás ugye) :) gimnáziumban" 1973-ban.
Lebukott a kultúrház kastély parkjában, úgy emlékszem. Mint mutogatós "szatír".
Mi nem tudtuk, csak rendőrségi eset lett és a Stefán Vincéné (Süle Mari) osztályfőnök az egész osztály előtt megszégyenítette. Tette ezt úgy, hogy pedagógusi diplomája volt. Emberismerete, pszichológiai képzettsége - valószínűleg - nullához közeli. (Bár emlegetett valami kartonokat, hogy mindenkiről ám vezetnek olyat és nem árulja el, hogy az hogyan néz ki, de ő tudja ám... - csak nem ügynök volt a néni?) :) Szóval a kb 35 diáktárs előtt szembesítette a Lajost a cselekedetével és azzal, hogy ezt akkor mi mind hallottuk és megtudtuk (róla ugye).
Amit viszont nem tud máig sem a drága Süle Mari "ofő" (ma idősebb néni, de "aktív társadalmi" életet éldegél Letenyén), az pedig az, hogy másnap a Lajos (apukája Kányaváron vadász volt többek közt) egy nagy vadászkést behozott az iskolába és mivel engem ismert (eljártam fácánt, nyulat hajtani a ......-i "Olajbányász Vt." akkori elvtársainak és a Lajos is az apjával szintén) szóval bizalmasan megmutatta a tőrkést. - De hol? .... - A vécében, amikor betértünk az óra közti szünetben vizelni. Én ott hugyoztam, az meg végzett és előhúzta a ruhája alól a vadásztőrt. Kivette a bőrtokból és a Stefánnét szidta, a fogait csikorgatva(!). /Hogy "ha még egyszer megalázza, ő elvágja annak a torkát"... stb./
Ja és engem is megfenyegetett ott a késével, hogy ne merjek erről szólni ám!
Képzelheted, a slagom is elapadt egy pillanat alatt. (Csak le ne vágja nekem itt ez az őrült, vagy összeszurkál?... Gondoltam, ezeket is akkor.)
Megállapítottam, hogy tényleg beteg pszichésen - és valahol sajnáltam is őt. Meg féltem, mert késsel hadonászott - ha nem is miattam tette. Őrültnek tűnt, annak hatott.
De. Én nem árultam be őt. Azért is, mert megbosszulta volna valószínűleg. Meg mert bíztam benne, hogy csak a szája jár és tényleg lelki sérült. Az ilyenek gyávák inkább, állítólag.
Aztán eltelt az a nap és a többi utána. (A Stefánnénak tán szerencséje volt, mert másodszor nem alázta porig ezt a beteg fiatalt. Nekem pedig azért, mert nem "jelentettem" és nem lett bűncselekmény, így elhárult minden, idővel.)
Tudom, ilyeneket nem szabad(na) betűkbe önteni, mert azok a fránya "személyiségi jogok", meg ilyesmi.
A Lajos már nem él. (53 éves körül lenne ma. 2012-ben írva ezt!)
A tanárnő drága? Nos, éppen, hogy miatta vetettem mégis "papírra", izé ideöntöttem.
Ha nem törlik ki innen és eljut hozzá, remélem eltűnődik ezeken a dolgokon.
Mert bizonyos dolgokhoz csudára értett. Ha valaki kiakasztotta órán (pl. beszélgetett a padtársával) azt felküldte az igazgató "elvtárs" irodájába, ahol a Budai Imre "elvtárs" (ő sem él már rég) a fiatal titkárnő jelenlétében a 14-15 éves diák fejét a rücskösre vakolt-festett irodafalba verte nagy erővel. Ezek voltak a nevelés eszközei.
És mi nem vertünk pedagógusokat (ezek ellenére sem), mint ma a védett "kisebbség" pulyái megteszik hetente valahol az országban.
Remélem a "Lucu" (pm. Fidesz. 2012) akkori gimis iskolatárs városában valaki szól neki, hogy olvassa már el ezt - mert kitörlik innen aztán. Köszönöm annak is.
Ajánlom Stefán Vincéné "elvtársnőnek" Letenyére a sorokat, a volt "Vörös csillag utca" (ma Fenyő utca?) végén. Talán még olvashatja? *(Ezt 2012-ben írtam!)
Stefán Vincéné aláírásokat gyűjtött a néhai "Vörös Csillag", ma Fenyő utcában (aminek a végén lakik máig is talán) és a környékén, hogy Letenyén ne lehessen (ott) Penny Market áruház. Mert sértette volna az ő nyugalmát és zöldövezetét talán, ilyesmi okokból. A "lobbizása" oly sikeres lett, hogy máig sincsen olyan szupermarket a városban - a kiskereskedők örömére talán(?). (Szatócslobbi, álá Stefánné?) :-P
A másik:
Állítólag sérelmezte már, hogy ő ("Ő"!) nem kapott a mai napig sem "Letenye város díszpolgára" rangos kitüntető elismerést (a pénzzel együtt, bizonyára), mert hiszen "Ő" mennyit tett már a kisvárosért! :) Az sem zavarja az öntelt néhai továrisová mumus nénit, hogy ő valójában NEM IS LETENYEI LAKOS papíron! :D Mert Zalakarosra van állandó lakcímre bejelentkezve(!) - talán fürdőbérlet nyerészkedés okán(?), ezt nem tudom viszont!
Ejnye drága tanárnő és osztályfőnök! Hát az a (hajdan fenyegetős-riogatós) "személyi karton" kivillant mégis, éppen önnél? ;)