Csak éppen drágák a napkollektorok és a napelemek ahhoz, hogy széles körben elterjedhessenek. Mégis mind többen számolnak úgy, hogy megéri az otthonukat, üzemüket velük fölszerelni.
A nap energiáját leginkább a nyári kánikula érezteti velünk. Akik nem hallgatnak a bőrgyógyászok jó tanácsaira, pirosra süttetik bőrüket a napon, közben sóhajtoznak: de jó lenne, ha ebből a melegből télre is maradna! Nemigen gondolnak arra, hogy a napenergiát összegyűjthetjük, noha megvan hozzá a technika. Csupán az a kérdés: a ráfordítás arányos-e megtérüléssel? Laczó Pál, az Energiagazdász Kft. ügyvezető igazgatója, akivel a napenergia hasznosításának lehetőségeiről beszélgettünk, ezt is megválaszolja.
- A napenergia hasznosításának két legismertebb eszköze a napelem és a napkollektor. Mi a különbség a kettő között? Melyiket mire használják?
- A napelem a nap energiáját közvetlenül villanyárammá alakítja, de sajnos, egyenáramúvá. Ahhoz, hogy ezt a háztartásokban használni tudjuk, invertereket kell felszerelnünk. Nyilván nem csak akkor van szükség az energiára, amikor süt a nap, a fölös energiát ezért akkumulátorokban tároljuk. A napkollektor viszont melegvízellátásra szolgál. Ez a melegvízellátás általában kétféle célra használható: egyrészt fürdésre, mosogatásra, másrészt rásegít a fűtésre - magyarázza Laczó Pál.
- Mennyire elterjedt a napenergia hasznosítása Magyarországon, az összenergia felhasználásához képest?
- Még az egy százalékot sem éri el, pedig Magyarország területére egy év alatt négyszázszor több energia érkezik a Napból, mint amennyi energiát az ország egy év alatt felhasznál. Ez részben az ismeretek hiányának a számlájára írható, másrészt annak, hogy az emberek megijednek az anyagi ráfordítás nagyságától. Sokan vannak azok is, akik nem tudják, konkrétan miről van szó, csak futólag hallottak a lehetőségről. Viszont tény, hogy valóban drága egy rendszer kiépítése. Ha egy földgázzal működtetett melegvíz-előállító rendszert napkollektorral szeretnénk kiváltani, akkor számolni kell azzal, hogy tíz év telik el, míg megtérül a beruházás. Ha ugyanezt a melegvíz-előállító rendszert nappali villamosenergiával működtetem, akkor a megtérülési idő csak három év. A napelemekkel előállított villamosenergia pedig még drágább, itt két évtized is eltelhet, mire nullszaldós lesz a beruházás. Ha megtérülési idővel számolunk, akkor a napenergiát villamos energiai célra csak olyan helyen érdemes használni, ahol egyébként nem biztosított a hálózatokhoz való hozzáférés (például a tanyavilágban).
- Ezek alapján elmondhatjuk, hogy a napenergia lakosság körében történő hasznosítása hosszú ideig még luxusnak fog számítani?
- Ez nem vitás. Ám aki megengedheti, hogy tesz valamit a környezetért, a Föld élhetőbbé tételéért, az megpróbál ilyen eszközöket is beépíteni - bizakodik az igazgató.
- Mennyi az élettartama a napelemeknek, -kollektoroknak?
- A legtöbb napkollektort gyártó általában tíz év garanciát szokott adni, viszont az élettartam húsz-huszonöt év. A napelemes rendszerek élettartama pedig valamivel ennél is hosszabb, harminc év is lehet.
- Említette az energiatárolást. Egy ideihez hasonló napfényes nyár után egy alföldi területen mennyi ideig tárolható az energia?
- Ez az alkalmazott akkumulátorok típusától függ. Van olyan is, amely a felhalmozott energiát egy évnél hosszabb ideig is képes tárolni.
- Hasonlítsuk össze a napenergia magyarországi hasznosítását a többi európai országgal. Hol állunk?
- Ha csak azt említem, hogy Németország vezető helyen áll a napenergia felhasználásában és hozzátesszük, hogy északabbra helyezkedik el, mint hazánk, akkor még szomorúbb, hogy bizony a sor végén kullogunk. Valószínűleg amiatt, hogy tőlünk nyugatabbra jobban támogatják a megújuló energia hasznosítását - állítja Laczó Pál.
- Ha egy átlagos családi ház tulajdonosa meg szeretné lepni családját azzal, hogy napkollektorral látja el a házat, mekkora összeget kell rááldoznia?
- Egy négytagú család megoldhatja hét-nyolcszázezer forintból. Persze az összeg számos egyéb tényezőtől, a fűtendő alapterülettől, s még a helyi természeti adottságoktól is függ.
