A kereszténydemokrata képviselő a decemberben bekövetkező schengeni határnyitás kapcsán arról beszélt, hogy a határ menti településeket a szomszédos országokkal gyakran semmilyen, vagy csak használhatatlan utak kötik össze.

Firtl Mátyás azt akarta megtudni, mikorra várható az utak járhatóvá tétele és mikor lehet majd hidakon, kompokon közlekedni a határmenti folyókon.

Garamhegyi Ábel válaszában elismerte, hogy a megszakított közlekedési kapcsolatokat újjá kell építeni, szavai szerint csak az a kérdés merül fel, melyeket, milyen sorrendben, mikor és miből. Hozzátette: a kormány már eddig is számos intézkedést hozott és számos előkészületet tett ez ügyben. Példaként említette, hogy a mintegy 1100 kilométer hosszú belső határon Szlovénia, Szlovákia és Ausztria felé 84 újjáépítendő utat jelöltek meg.

A GKM államtitkára hozzátette, hogy a határon átvezető utak és hidak újjáépítésének finanszírozását az Európai Unió pályázati konstrukcióit kihasználva több forrásból célszerű megoldani.

Válaszát sem az ellenzéki képviselő, sem az Országgyűlés nem fogadta el. A Ház 136 igen, 140 nem szavazattal, tartózkodás nélkül utasította el a választ. Világosi Gábor levezető elnök bejelentette, hogy a kérdést kiadja a gazdasági és informatikai bizottságnak.

Garamhegyi Ábel a történtekről az MTI-nek azt mondta: valószínűleg azért nem fogadták el az interpellációra adott válaszát, mert nem volt elég kormánypárti képviselő a teremben. Kicsit jobban kell figyelni - jegyezte meg.

Szavait igazolja a parlamenti jegyzőkönyv, amely szerint a nemmel szavazó képviselők között nem volt kormánypárti képviselő: a Fidesz-frakcióból 120-an utasították el az államtitkári választ, a KDNP képviselőcsoportjából 16-an, az MDF-ből 4-en.

A kérdésben nem láttam olyan feszültségpontot, amely okot adhatott volna a leszavazásra - jelentette ki, hozzátéve: véleménye szerint a kérdező is csak frakciófegyelemből nem fogadta el a választ, "hiszen több jó hírrel" is szolgált.

Ebben a parlamenti ciklusban még nem fordult elő, hogy az interpellációs időszakban egy kormánytagot leszavaztak volna. Az Országgyűlésben legutóbb 2005. júniusában esett meg, hogy egy interpellációra adott választ leszavaztak: akkor Dávid Gyula szocialista képviselő interpellált Polt Péter legfőbb ügyészhez a SoKo Bunda nevű akcióról, ami a Németországban dolgozó magyar cégeket érintette kellemetlenül. (Polt Pétert ezt megelőzően is számos alkalommal szavazták le az interpellációs időszakban.)