Takács Albert a két testület előtt az Emberi Jogok Európai Bírósága ítéleteinek végrehajtásáról és a kormányképviselet tevékenységéről adott tájékoztatást, ám a képviselőket elsősorban a szombati, bejelentés nélküli, a Batthyány mécsesnél megtartott tüntetés feloszlatásáról és újságírók előállításáról alkotott véleménye érdekelte.
A szakminiszter szerint a spontán tüntetés fogalma egy politikai eseményre való azonnali választ jelent, nem pedig olyan demonstrációt, amit előtte hetekig szerveznek.
Pettkó András (MDF) szerint a rendőrség törvénytelenül állította elő a térről a munkájukat végző újságírókat. Salamon László (Fidesz) pedig annak a véleményének adott hangot, hogy az újságírók ugyanúgy a hivatásukat teljesítik egy tüntetésen, ahogy a rendőrök vagy a mentősök, és a munkájukban nem lehet őket korlátozni.
A sajtószabadsággal összeegyeztethetetlen, ha a demonstrálókkal nem azonosuló újságírót eltávolítják a tüntetés helyszínéről, hiszen így nem tud hiteles tájékoztatást adni a nyilvánosságnak az ott történtekről - hangoztatta.
Wiener György (MSZP) arra hívta fel a figyelmet, hogy a mai hatályos gyülekezési törvény nem tesz különbséget a demonstrációkon megjelentek között.
Takács Albert is azt közölte: egy tüntetés feloszlatásánál nem lehet különbséget tenni a tömegben álló résztvevők és az újságírók között.
Arra is figyelmeztetett ugyanakkor: a "túlkapások" ilyen esetekben sem engedhetők meg, és hogy a történteket nem szabad a rendőrség újságírók elleni fellépésének minősíteni.
A bizottsági ülést követően a miniszter az MTI-nek nyilatkozva azt mondta, ha az újságírók a tüntetés feloszlatásánál a demonstrálóktól távol állva, jól elkülönülve, mintegy "páholyból" teszik a dolgukat, nem kell elhagyniuk a helyszínt.
"Ha (az újságíró) nem vegyül a tömeggel, hanem fényképez, tudósít, filmez, elkülönülve a demonstrációtól, akkor természetszerűen ott lehet" - fogalmazott. Ha azonban az újságíró része a tömegnek, ugyanolyan intézkedés alá fog esni, mint bárki más, ám ha külön van tőle, akkor nem - tette hozzá.
Kérdésre válaszolva közölte azt is: az újságíróktól nem várható el, hogy sárga (láthatósági) mellényt viseljenek.
Takács Albert az Emberi Jogok Európai Bíróságának Magyarországot érintő döntéseiről szólva a testület előtt azt mondta: hazánkból eddig 4.500 panasz, kérelem érkezett a testülethez. Ebből 101 ítélet született és ezekből 93 esetben marasztalták el Magyarországot. A legtöbb kifogás a hivatali és a bírósági eljárások elhúzódása miatt érkezett strasbourgi testülethez.
