A Nature nemzetközi tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukban a szakemberek arról az öt éve felfedezett jelenségről számoltak be, hogy a mivel a hetvenes évek óta ritkábbak a savas esők, a szerves szénvegyületek oldhatóbbak lettek, s az esőzések könnyebben belemossák ezeket a folyókba, tavakba, ettől színeződnek barnára - olvasható a BBC News honlapján.
Minél kevésbé savas a föld, a szénvegyületek annál könnyebben oldódnak.
A savas esők a hetvenes években voltak a leggyakoribbak - miattuk erdők, tavak, sőt épületek mentek tönkre -, de ma már szigorúbbak a szabályozások, ezért váltak ritkábbá, de csak a fejlett országokban. Savas eső lényegében a főként a szén elégetése során a légkörbe jutó szennyező anyagok (kén, nitrogén) miatt keletkeznek, amikor ezek reakcióba lépnek a vízzel.
A legtöbb ember az elszíneződést szennyeződésnek hiszi, de ez tévedés. Ugyanakkor a víziparnak elég sok pénzt kell költenie az elszíneződés eltávolítására is - mutattak rá a szakemberek.
Mindazonáltal az elszíneződés újabb problémákat is okoz, így például egyes helyeken alig engedi a felszín alá hatolni a napfényt, emiatt a növényekben sem képes olyan mélyre hatolni, mint korábban - mondják a kutatók.