A jelenleg még gyógyíthatatlan Parkinson-kór "dobogós helyen" áll a legtöbb halálesetet okozó neurológiai (de nem elme) betegségek sorában. A fejlett országokban átlagosan száz állampolgár között egy biztosan e betegségben szenved.
A kór ma már világszerte ismert nevét James Parkinson angol sebészről kapta, aki 1817-ben elsőként állapította meg, hogy az idős korban a végtagok megállíthatatlan reszketését, a merev görnyedést és a többi melléktünetet az agyban kialakuló kóros elváltozások idézik elő. Az általa "reszketeg hűdés"-nek mondott kór okát azóta is kutatják, ám arról eddig csak azt sikerült megállapítani, hogy az agynak az izmok működtetését vezérlő részében a dopamin nevű vegyi anyag mennyisége kezd csökkenni, majd eltűnni. Amint a dopamin megfogyatkozik, a neuronok, az érző idegsejtek rendkívül aktívvá válnak, az izmokat akaratlan, vezérelhetetlen reszketésre kényszerítik, míg más izmok pedig egészen megmerevednek. Azt azonban, hogy az életévek szaporodásával miért fogyatkozik meg egyesek agyában a dopamin, még nem sikerült megállapítani.
Sikerült viszont kifejleszteni olyan gyógyszereket, amelyek a betegség kezdeti stádiumában megállítják, vagy legalább jelentősen fékezik a dopamin fogyását. Ám, ha már előrehaladott a Parkinson-kór, a dopamint termelő neuronok száma addigra úgy megfogyatkozik, s aktivitásuk is csökken, hogy a gyógyszerek már nem segítenek. Helyettük ilyenkor újabban sikerrel alkalmazzák a depresszióban, búskomorságban szenvedők gyógyításánál már bevált, sikeres terápiát: az agy adott szakaszát serkentő elektródáknak a beültetését, ám ez csak meglehetősen bonyolult - és nem veszélytelen - agysebészeti műtéttel oldható meg.
Biztató hír az is, hogy 2006 nyarán az Iowa-állambeli (USA) Cornell Medical College (kisebb orvosi egyetem) klinikáján ígéretes kísérletek kezdődtek a Parkinson-kór géntechnikai eljárásokkal gyógyítására. Igaz, ezekhez is szükséges agysebészeti beavatkozás, azonban nem elektródákat, hanem olyan kezelt géneket ültetnek a túlságosan aktív neuronok mellé, amelyek az agyban elterjesztik a kutatók által kifejlesztett és GABA-nak elnevezett vegyi anyagot. Az pedig - képletesen szólva - felitatja a túlságosan virgonccá vált, a végtagok reszketését előidéző neuronokat. Ettől ugyan szintén bekövetkezik a dopamin csökkenése, de azt nem követi a hiperaktív neuronoknak a végtag-reszketést gerjesztő túlszaporodása.
A klinikán a világon legelsőként emberek, tizenkét önkéntes páciens agyába ültették be a manipulált géneket. Az egyetem hírlevelének közleménye szerint a műtétek óta közülük tíznek jól érzékelhetően csökkent a jellegzetes végtag-reszketése, a tízből pedig négynek még jobban, csaknem a felére mérséklődött. A kutatók hangsúlyozzák, hogy az ígéretes kísérleteknek csak az elején tartanak, de joggal bizakodnak a sikerben.
