Az érdemes és kiváló művész címmel, a Magyar Mozgókép Mestere elismeréssel is kitüntetett alkotó a jövő év elején, január 6-án ünnepli 80. születésnapját.
A fényképekkel gazdagon illusztrált, több mint háromszáz oldalas kiadványt filmjeinek operatőre, Andor Tamás, továbbá barátja, Szabó B. István és Kende Tamás standfotós állította össze.
A Napvilág kiadó gondozásában megjelent könyv Andor Tamás életút-interjúját, Szabó B. István pálya- és filmelemzéseit, valamint a barátok, művésztársak - többek között Makk Károly, Jancsó Miklós, Vukán György, Básti Juli, Kállai Ferenc, Udvaros Dorottya, Szacsvay László, Rudolf Péter, Cserhalmi György - köszöntő szavait tartalmazza.
A Bacsó Péter tanúsága című részben Szabó B. István a filmrendező pályaképét vázolja fel, s röviden elemzi munkáit, köztük a Szerelmes biciklisták (1965), A Fejlövés (1968), A tanú (1969), a Forró vizet a kopaszra (1972), az Ereszd el a szakállamat (1975), a Te rongyos élet (1983), a Banánhéjkerindő (1986), a Sztálin menyasszonya (1990), és a Karády Katalin életéról szóló Hamvadó cigarettavég (2001) című filmet.
Bacsó Péter a könyvbemutatón azt mondta: nem tudja azonosítani magát azzal a figurával, aki a könyvben szerepel.
"Töprengek, hogy én tényleg ennyi mindent átéltem, ennyi mindent, ennyi filmet összefabrikáltam" - tette hozzá, megjegyezve: külső szemlélőként tudja a kötetet olvasni.
A filmrendező szólt Kassán töltött gyermekkoráról, Makk Károly filmrendezővel való megismerkedéséről, A tanú előtt és azt követően készített filmjeiről, és A tanú sorsáról is. (A koncepciós perek világát tragikomikus felfogásban ábrázoló film évekig dobozban porosodott, csak zárt vetítéseken mutathatták be. Az alkotás az 1981-es cannes-i siker után kapott szabad utat. Az 1994-ben készült Megint tanú a már nyugdíjas Pelikán József gátőr további kalandjairól szól.).
Andor Tamás a könyvbemutatón felidézte: négy évvel ezelőtt kérte Bacsó Pétertől, írja meg emlékiratait. A filmrendező az írásra nem volt hajlandó, de kérdéseire válaszolt.
Kende Tamás kiemelte, hosszú ideje dolgozott már azon, hogy Bacsó Péterről könyv jelenhessen meg.
Szabó B. István úgy fogalmazott: Bacsó Péter az egész magyar filmtörténet aktív szereplője, pályája szorosan kötődik ahhoz, ami 1945-től a magyar filméletben történt. A filmrendező alkotásairól írt elemzések az akkori filmpolitikát is bemutatják - fűzte hozzá.
Bacsó Péter 1928. január 6-án született Kassán, a mai Szlovákia területén. Családjával az 1940-es évek elején Budapestre költözött, gimnáziumi tanulmányait már itt végezte. A Színház- és Filmművészeti Főiskola rendezői szakán többek között Kovács András, Makk Károly, Fehér Imre osztálytársa volt.
1950-ben diplomázott, majd dramaturgi állást kapott a filmgyártó vállalatnál (a későbbi Hunnia Filmstúdiónál). Önálló rendezőként 1963-ban mutatkozott be a Nyáron egyszerű című alkotásával. 1973-tól 1991-ig a Dialóg Stúdió művészeti vezetője volt.
Bacsó Pétert 1968-ban Balázs Béla-díjjal, 1972-ben érdemes művész címmel, 1983-ban kiváló művész elismeréssel, 1985-ben Kossuth-díjjal tüntették ki. Az 1999 végén Isztambulban megtartott, A mozi és a történelem találkozása című filmfesztiválon életműdíjjal jutalmazták.
Tavaly mutatták be De kik azok a Lumnitzer nővérek? című munkáját. Jelenleg A piros esernyők munkacímmel forgat filmet, amely arról szól, hogyan tör ki egy intézeti lány a prostitúcióból.
