Prominens marseille-i hajótulajdonosi család sarja volt. A jezsuitáknál végezte iskoláit, majd repülőgép- és hajtócsavar-tervezést tanult. Ez az időszak volt a repülés hőskora, amelyben a franciák jelentős szerepet játszottak, elsőként Louis Blériot repülte át a La Manche-csatornát. Fabre ugyanebben az évben kezdett kísérletekbe Marseille közelében, s kitartó munkáját végül siker koronázta. 1910. március 28-án az általa tervezett, meglehetősen fura kinézetű repülőgép képessé vált arra, hogy a vízről felszálljon és oda visszaereszkedjen. A vászon borítású kőrisfa vázra épült jármű hossza mintegy 8,5 méter, szárnyainak fesztávolsága közel 14 méter volt és óriási szitakötőre emlékeztetett. Alsó része rétegelt lemezből álló úszó talpakkal volt ellátva, ezek tartották a víz felszínén. Az egyfedeles gépet kacsaszárnyakkal és tolólégcsavarral látták el, így mögötte bárkán helyet foglaló szerelő veszély nélkül be tudta indítani a motort.
Az ötven lóerős, Gnome repülőgépmotorral és Chauviere propellerrel felszerelt Le Canard (Kacsa) 1910. március 28-án a l'Etang de Berre tavacska felszínéről négyszer szállt fel, az elért leghosszabb repült táv mintegy 600 méter volt. Fabre májusig tökéletesítgette találmányát, ekkor azonban a szerkezet hirtelen orra bukott és a tengerbe zuhant. A feltaláló - gépével ellentétben - sértetlenül úszta meg a kalandot, és egy év múlva már újra felbukkant a Monacóban rendezett vízi versenyen.
Bár találmányát már nem tudta továbbfejleszteni, könnyű, üreges szerkezetű fából készült talpait a következő hidroplán-generációk tervezésénél felhasználták. A francia Voisin-testvérek Fabre gépét továbbfejlesztve tartottak 1912-ben bemutató repülést a Szajnán. Amerikában Glenn Curtis épített először 1911-ben hidroplánt, amely ezután szinte évek alatt elterjedt. (A két világháború között a Gellért térnél Budapesten is volt hidroplán-kikötő. Mivel a hidroplánnak nincs szüksége kifutópályára, és az újabb modellek már aerodinamikailag is kiváló mutatókkal rendeznek, ez a fajta repülőgép napjainkban is népszerű.
