Sok kihívásnak kell megfelelni

Személyzeti szempontból több kihívásnak is meg kell felelnie Magyarországnak az EU-elnökség időszakában, 2011 első félévében. Egyrészt nem mindegy, hogy kik lesznek majd a kormánytagok, akik a tanácsüléseket vezetik - közölte az MTI kérdésére Eörsi Mátyás.
Mint mondta, azt még nem lehet tudni, hogy milyen kormány lesz a 2010-es választásokat követően, ám az elmondható, hogy 1990-óta nem volt olyan kormánya Magyarországnak, amely megfelelt volna egy ilyen kihívásnak. Az a minimum elvárás, hogy minden kormánytag folyékonyan beszéljen angolul, s emellett ismerje az úgynevezett EU-fájlokat - fejtette ki, hozzátéve: ez azt jelenti, hogy egy-egy magyar tárcavezetőnek saját szakterületén nem csak a magyar, de az európai helyzetet is ismernie kell. Fontosnak nevezte a bizottság elnöke azt is, hogy meg kell tanulni a konszenzus-létrehozó mechanizmusokat.

"Hol ismeri (ezt) a magyar politika? Sehol" - jegyezte meg.
A szabad demokrata politikus úgy vélte, a 2010-es választásokat követően a kormányalakításnak nem az eddig megszokott mechanizmus szerint, a párton, pártokon belüli erőviszonyok szerint kell majd működnie, hanem az alkalmasság lesz a fő szempont, az említett megközelítésben.
További fontos tényezőnek nevezte Eörsi Mátyás a szakapparátusi állomány felállítását, amely nélkül - mint mondta - nem lehet sikeresen elvégezni e feladatot. A politikus ezzel kapcsolatban problémának nevezte, hogy a Fidesz "végrehajtó hatalmat" akar abban, hogy a szakapparátusokba kik kerüljenek be.

"Ők olyan bizottságot szeretnének, amely előzetesen jóváhagyja a kormányzati döntéseket" - fogalmazott, majd hozzátette: kormányzati oldalról azt lehet felajánlani, hogy mindegyik párt lássa, milyen módon történnek a kiválasztások, belelásson a döntéshozatali mechanizmusba, de a döntésbe végül is ne szóljon bele" - mondta a politikus.

Közölte: az EU-országok szívesen adnak segítséget a felkészülésben Magyarországnak.
A 2011-ben esedékes magyar EU-elnökség személyzeti hátterét érintő kérdésekkel kapcsolatos kormányelőterjesztés tartalmazza majd, milyen módon válasszák meg az EU-elnökség lebonyolításáért felelős, 1.000-1.200 fős csapat munkatársait, milyen képzést kapjanak ezek a szakemberek. Az említett létszámból 800-850-en lesznek az elnökségi stábban, ezen belül 500-an a szűkebb tanácsi munkacsoportokban dolgoznak majd, a többiek a koordinációért és az előkészítésért lesznek felelősek. A fennmaradó 300-350 ember a háttérben dolgozó szakértőgárdát alkotja majd.

A tervek szerint a munkatársak felvételét négy körben végzik el. Először azokat alkalmaznák, akik már ma is EU-s feladatokat látnak el, ezt követően a minisztériumok jelölhetnek szakembereket, majd a közigazgatásban dolgozók maguk pályázhatnak, negyedik körben pedig a magánszférából várnak pályázókat. A pályáztatásban egy Nyugat-Európában és az üzleti világban már bevált módszertant alkalmaznak majd.

A munkatársak képzésének négy eleme lesz: a szakmai képzés, az EU-ismereti tanfolyamok, a nyelvi képzés, valamint a modulrendszerű oktatás, vagyis a tárgyalástechnika, a konfliktuskezelés, a kommunikációs tréning.

A magyar EU-elnökség költségei a tervek szerint tízmilliárdos nagyságrendűek lesznek. A kiadások leginkább attól függnek, hány és milyen szintű tanácskozást szerveznek majd Magyarországon. Azokat az üléseket, amelyeket Brüsszelben tartanak, az uniós költségvetés fedezi, a tagállamokban rendezett események azonban teljes mértékben az elnöklő országot terhelik.

2011 első félévében várhatóan két formális tanácsülés lesz, mind a kettőt Brüsszelben tartják majd, így Magyarországon valószínűleg nem lesz EU-csúcs, informális megbeszélések azonban igen.

Navracsics Tibor frakcióvezető a közlemúltban jelentette be, hogy a Fidesz ötpárti együttműködést kezdeményez a 2011-es magyar EU-elnökséggel kapcsolatban. Mint mondta, 2011 januárjától júniusáig közel 2000 értekezletet, tanácskozást, közte csúcstalálkozókat is kell rendeznie Magyarországnak, így az elnökség minden tekintetben, diplomáciától, a közlekedésen át az idegenforgalomig nagy kihívást jelent.