Vízi E. Szilveszter emlékeztetett arra, hogy a történelmi egyházak rendszerint képviseltették magukat az MTA tagjai között, ez a tradíció azonban 1945 után megszakadt. A legmagasabb tudományos körbe az egyházi személyiségek felekezetektől függetlenül kerülhettek be, így szerepelhetett közöttük Serédi Jusztinián esztergomi érsek és egyházjogász, Prohászka Ottokár székesfehérvári püspök, író, Jedlik Ányos bencés fizikus, Kelemen Krizosztom bencés főapát, az evangélikusok közül Ballagi Mór nyelvész, teológus, a reformátusok közül Fröhlich Róbert lelkész, archeológus.
Az MTA vezetői tisztségviselői között is előfordultak egyházi személyiségek, akik között Vízi E. Szilveszter Fraknói Vilmos elnökhelyettest és Kelemen Krizosztom főtitkárt emelte ki. Előbbi kanonokként és címzetes püspökként történetírással foglalkozott, utóbbi pedig egyházi és szépirodalmi munkásságával alkotott maradandót.
Az, hogy Erdő Péter, a katolikus egyház nemzetközileg elismert, kiemelkedő személyisége helyet kapott az MTA tagjai között, különös ünnepet jelent mindenki számára - hangoztatta az elnök.
A bíboros, prímás tudományos munkásságát Kisteleki Károly, az MTA tudományos titkára méltatta. Megemlítette, hogy Erdő Péter 1976-ban szerezte meg a teológiai doktorátust, 1977-1980 között a Pápai Magyar Intézetben kánonjogi tanulmányokat folytatott, melynek befejezéseként kánonjogi doktorátust kapott. 1980-1986 között az esztergomi hittudományi főiskolán tanított teológiát, 1987-ben pedig a Pápai Magyar Intézet megbízott rektora volt.
A laudáció szerint Erdő Péter a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karán tanszékvezető egyetemi tanár lett az 1988-as újraalapítás évében, 1996-1998 között ugyanitt volt dékán, ezt követően 2003-ig az egyetem rektoraként tevékenykedett. Erdő Péter mintegy húsz könyv és kétszáz tanulmány szerzője a kánonjog témájában, ennek köszönhetően a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia jogi bizottságának és teológiai bizottságának jelenleg is elnöke.
Akadémiai székfoglalója után Erdő Péter az MTI kérdésére elmondta, hogy a katolikus kánonjog és az európai jogalkotás között számos kapcsolat van, mert a történelmi múltban is - az ókori római jogon kívül - erre alapozták a világi törvényhozást, a ius communae-t is, amelyre a nemzeti jogrendek alapozódtak. Az európai jogharmonizációs folyamatok óhatatlanul felhasználják a kánonjogot, amely így elősegíti az egységesülő intézményrendszer kialakítását. Ez egyúttal a közös értékrend egyik alappillére - tette hozzá.
Az esztergom-budapesti érsek újságírói kérdésre elmondta, hogy a hitet tenné bizonytalanná, ha az egyház nem vállalná a tudománnyal való teljes, mindenre kiterjedő párbeszédet, amelyhez az MTA kiváló fórumot nyújt. Az ortodox-katolikus és a zsidósággal folytatott dialógust is befolyásolhatja, meghatározhatja a kánonjogi ismeretekről alkotott felfogások felekezetek közötti cseréje.
Erdő Péter levelező akadémiai székfoglaló előadását A kánonjogi esetmegoldás módszere a késő középkorban címmel tartotta, amelyben a jog és az erkölcs kapcsolatára világított rá a háborúk, ezen belül a kőhajító gépek használata és az íjász hadviselés kapcsán.
