"Igen kedvezőtlen, hogy a jelek szerint immár kimerült az összes tárgyalási lehetőség a kompromisszum elérésére. A megegyezés elmaradásában közrejátszott, hogy az érintett felek nem tanúsítottak kellő rugalmasságot" - olvasható Szelestey Lajosnak a távirati irodához eljuttatott közleményében.
A szóvivő hangsúlyozta: bíztató, hogy a szerbek és a koszovói albánok is az erőszak alkalmazása ellen foglaltak állást. Magyarország fontosnak tartja, hogy az Európai Unió és a NATO-tagországok egységesen lépjenek fel Koszovó jövője ügyében - tette hozzá.
Németh Zsolt, a parlament külügyi bizottságának fideszes elnöke a testület szerdai ülése után kiemelte: Magyarországnak világossá kell tennie, bármilyen döntést hoz a NATO és az Európai Unió tagállamainak többsége, azt magáévá teszi. Ez előre láthatólag nem lesz más, mint az egységes Koszovó felügyelt függetlensége és a terület széleskörű autonómiája - tette hozzá.
A képviselő szerint a koszovói rendezés során olyan példaértékű területi és kulturális autonómia fog megszületni, ami vajdasági magyarok érdekeit is szolgálja.
A szerbek és a koszovói albánok között a dél-szerbiai tartomány jövőbeli státusáról folytatott tárgyalások utolsó felvonása szerdán fejeződött be, megállapodás nélkül. Az ausztriai Badenben tartott egyeztetésen egyik fél sem volt hajlandó engedményeket tenni az áttörés érdekében.
A konferenciát lezáró sajtóértekezleten Wolfgang Ischinger német diplomata, a konfliktusban közvetítő diplomatahármas szóvivője bejelentette: "az összes lehetőséget kimerítettük, közös megoldást próbáltunk találni, de fáradozásunk nem vezetett eredményre".
A sajtóértekezleten elhangzott, hogy mind az albánok, mind a szerbek megfogadták: kerülni fogják az erőszakot.
A nemzetközi összekötő csoport felügyelete alatt augusztus óta különböző helyszíneken zajló tárgyalásokon sem a szerbek, sem az albánok nem mutattak hajlandóságot arra, hogy engedjenek az egymástól eltérő álláspontjukból. Szerbia széles körű autonómiát ajánlott fel a tartománynak Badenben is, de annak kiválásáról továbbra sem akar hallani. Az albánok viszont mindvégig ragaszkodtak a függetlenséghez.
Koszovó jelenlegi státusát az ENSZ BT 1244. számú határozata szabályozza, amely kimondja: a koszovói rendezés során tekintetbe kell venni Jugoszlávia (jogutódként Szerbia), valamint a térség többi országának szuverenitását és területi épségét. Másfelől a dokumentum tényleges autonómiát irányoz elő a tartomány számára Jugoszlávián (Szerbián) belül. Vagyis a terület - habár Szerbia nemzetközi határain belül marad - nem kormányozható többé Belgrádból.
Az Egyesült Államok és az Európai Unió azt a tervet támogatja, amely Martti Ahtisaari volt finn elnök elképzelésén alapul: egy EU által ellenőrzött, független Koszovó, a szerb kisebbségnek nyújtott széles körű autonómiával.
