Szabó János, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem rektora és Nagy Károly a kormány főtanácsadója is egyetértett abban, hogy habár a magyar PRT is jól teljesít az észak-afganisztáni Baglán tartományban, van még tennivaló a tartós siker eléréséig.

Szabó János szerint Afganisztánban létre kell hozni a fejlesztésben egy "kritikus tömeget", ahonnan már nem nincs lehetősége az országnak arra, hogy visszasüllyedjen a korábbi állapotba. A PRT-k ezt a pontot még nem érték el, jelentős tennivalók állnak előttük, de már nagyon közel állnak a sikerhez - tette hozzá.

A szakember kiemelte: a fejlesztésben egységes szemléletnek kell működnie, amelyben egyaránt megtalálják a helyüket a tartományi újjáépítő csoportok és a civil szervezetek is.

Szabó János úgy vélte, hogy az afgán állampolgárok ugyanúgy megbíznak a katonákban, mint a nem kormányzati szervezetekben.

Afganisztán mintája lehet annak, hogy együtt tudnak-e működni a katonák a civilekkel. A kérdés nem az, hogy képesek-e erre, hanem hogy képessé tehetők-e a civil feladatok ellátására - hívta fel a figyelmet Szabó János.

Nagy Károly is azt hangsúlyozta, hogy meg kell tanulnia együttműködni a lakosságnak, az újjáépítő csoportoknak és a civil szervezeteknek Afganisztánban.

A főtanácsadó szerint nemcsak a segélyszervezetek értenek a fejlesztéshez, hanem a hadsereg is, megfelelő kiképzéssel. A katonákat nem szabad "biztonsági statiszta" szerepre kárhoztatni. Ha van idejük és nem kell harcolniuk, akkor fejleszthetnek - tette hozzá.

Afganisztánban azonban nem egyszerű a problémák megoldása, mivel egy iszlám sajátosságokkal rendelkező "ütközőállamról" van szó, ahol az államot segélyekből tartják fent, a kábítószer probléma pedig megkerülhetetlen. Ezek a dolgok ilyen koncentráltan még egyik országépítő vállalkozáskor sem jelentek meg. A nemzetközi közösség így napjainkban a mindennapi tapasztalatok által tanulja meg, hogy mit is kellene tenni a közép-ázsiai országban - hangsúlyozta Nagy Károly.

Az eredmények elérését nehezíti, hogy nem lehet egységes PRT-modellt alkalmazni Afganisztánban, hiszen a tartományok helyzete eltérő. Különösen bonyolult a helyzet a veszélyesebbnek tartott déli részeken, ahol az újjáépítő csoportoknak harcolniuk is kell - mondta a főtanácsadó.

A bagláni tartományi újjáépítési csoport vezetését 2006 óta látja el Magyarország.
Magyarország idén 500 millió forintot fordít fejlesztésre Afganisztánban. Emellett a honvédelmi minisztérium saját keretéből 125 milliót költ a magyar PRT projektjeire, ugyanekkora összeget ajánlott fel a görög kormány is a magyar újjáépítési programok támogatására.

A magyar PRT eddig épített már utat, törpe vízierőműveket, emellett iskolákat és egészségügyi központokat fejleszt.

A minisztériumok közül például az egészségügyi is finanszíroz egészségügyi központ-építést, a rendészeti tárca rendőrképzést, a földművelésügyi pedig az afgán szarvasmarhák TBC-mentesítését vállalta magára.

A kormányzati pénzekből a civilek közül a legtöbbet - 180 millió forintot - a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet nyerte el, amelyet saját forrásokkal egészített ki. A szervezet ebből iskolákat épít és újít fel, munkahelyteremtő programjában téglagyárat működtet és szőnyegszövő tanfolyamot indít Baglán tartományban. Emellett mezőgazdasági programokat is indítottak: magyar segítséggel gazdaszövetkezet alakult és agrárképzés indult. A Baptista Szeretetszolgálat bábaképzést szervez.