Mint, ahogy azt az LGT slágeréből is megtudhattuk a rádió kezdeti éveiben műsor gyanánt az is megfelelt, „ha Marcal János segédtiszt egy nótát énekelt” manapság ennél lényegesen bonyolultabb a rádiók helyzete Magyarországon.
A kereskedelmi rádiók az utóbbi pár évben igencsak elkényelmesedtek, így valószínűleg a 2007-es év nem tartózik majd a kedvenceik közé. Elkezdődött ugyanis egy olyan folyamat, amit a zenekedvelő rádióhallgatók régóta vártak: a zenei műsorok egyre szélesebb skálából válogatnak előadókat és stílusokat, megbolydult a rádiókban hallható zenék állóvize.
Minden hallgatónak jár egy rádió!
Ülj a rádió elé, s forgasd lassan a tárcsát;
a hangok tolonganak minden kis vonal között, milliméterek
milliméterein, és minduntalan fölhangzik a fütty -- a csúnyahangú
rigó füttye, aki a Rádióban lakik. Új fütty és új hang -- óh ezek
az eltévedt Hangok a térben, melyeket alig megtaláltunk, már újra
elveszítünk, mint egy emléket, -- ezek az elszabadult hangok, kik
kiszállva messze színházaik kupolái alól, mint elsuhant lelkek,
különös halhatatlanságukban valami térbeli örökkévalóságba röpülnek
némán, csak egy-egy pillanatra csöngve bele itt-ott egy önfeledt
fülbe, mint egy régholt költő éneke!`
Nyers: Rádióbarátság
Tudod, a rádió barátságos velünk, vele kerek az életünk.
Aki az éteren beszél, úgy kell nekünk. Na, az a mi emberünk.
Hiszen évek óta már ugyanúgy szeret talán. Meg én is
odavagyok a hangodért, oda minden bókodért, de te meg
ugyanúgy nevetsz nekem, ahogy én, ha értem a viccet.
Ha veled egyetértek, nagy baj nem érhet, a tömeg is így szeret.
Tudom, az információ meg pénz lehet. Na, ide a híreket!
Ahogy évek óta már figyelem a fõ irányt, s követlek,
Ugyanazok a vicceim, meg a példaképeim, sõt
Ugyanolyan a nézetem, amilyet Ti formáltok nekem.
Minden hallgatónak jár egy rádió!(Csak a miénk a jó)
(tudod a) A legtöbb földi jónál jobb egy jó adó
Kosztolányi Dezső: Negyven pillanatkép
Sokaknak vigaszt nyújthat, amennyiben nem találja egyik frekvencián sem a saját „adását”, az interneten még szélesebb spektrumon válogathat, sőt van olyan lehetőség is, hogy bejelöljük egy adott oldalon, hogy milyen előadókat kedvelünk és tőlük és hozzájuk hasonló előadóktól hallunk dalokat. Adásunkat magunknak szerkeszthetjük, minden számot véleményezhetünk, így ami egyszer nem tesztett, azt már nem kell újra hallgatnunk.
De a rádiózás (élete) nemcsak reklám és zene
Sajnos egyre ritkábbak a műsorok, és hiába megy jó zene a reklámok között, vagy mond jókat a műsorvezető, azért hiányérzete van az embernek. Nem kell minden rádiónak minden órában ontania magából a beszélgetős műsorokat, vagy a közvetítéseket, vagy akár a Szabó családokat. De igény mindenféleképpen van a rádiós műsorkészítésre, sokszor csak a bátorság hiányzik. Persze ma is vannak értékelhető műsorok, csak kihalófélben.
Hullámzó kedélyek
Ilyen szempontból kifejezetten rossz példával járhat elől az a tény, hogy egy közszolgálati rádiónak mennyivel megnőtt a hallgatottsága, miután kiírtotta az eféle műsorokat a programjából és helyébe csak zenés műsorokat helyezett. Természetesen ehhez az is kellett, hogy a zenei válogatás ennyire alapos, és hiánypótló jellegű legyen. De csak azért, mert a csalódott rádióhallgatók még nem égetnek rádiókészülékeket köztereken, még egy rádiós se gondolja, hogy nem esne jól néha egy kis rádiókabaré vagy sportközvetítés. Vagy akármi.
El kéne kerülni azt a téves hozzáállást, ami sokszor a sajtónak is árt - a magyar televíziózásról nem is beszélve (és a belpolitikát nem is említsük) -, hogy bizonyos értékálló dolgokat azért nem készítünk, mert nincs rá igény. Persze, ha csak sült krumplit és hamburgert kapok ebédre azt is megeszem, de biztos, hogy ha választhatnék, akkor inkább egy Csáky rostélyosra (tojásos lecsós hús) adnám le a voksomat. Nem az igényeket kéne lealacsonyítani, hanem teremteni, bátorítani kellene őket. Lehetne merni lépni bátran előre, tartalmas műsorokat készíteni és hinni abban, hogy lesznek rá (rádió)vevők. Közszolgálati és kereskedelmi szinten egyaránt.
Mindenesetre vannak országos és fővárosi szinten támogatandó próbálkozások: egyre több emberre érvényes, hogyha keresi megtalálhatja, ami fülének ingere. És ha éppen nem azt hallja, amit szeretne? Ha már a Locomotív GT dalával indítottunk, zárjanak is ők a rádióról szóló, máig érvényes idézetükkel: „Ha nem tetszik, hát kikapcsolható.”