Magyar tervek Berlinben

Can Togay János, aki Hiller István oktatási és kulturális miniszter megbízása alapján január 1-től veszi át a stafétabotot a leköszönő igazgatótól, Masát Andrástól a pénteken átadott új Collegium Hungaricum élén, vasárnap nyilatkozott nagyszabású elképzeléseiről az MTI berlini tudósítójának.
Can Togay János török szülők gyermekeként Magyarországon született 1955-ben, kora gyermekkorát Budapesten, a hatvanas éveket pedig már Lipcsében töltötte, majd a hatvanas évek végén költözött vissza szüleivel Magyarországra, ahol egyetemi tanulmányait germanistaként végezte. Ezután Párizsba "költözött", ahol egy több mint két évig tartó posztgraduális képzés keretében Heideggerrel foglalkozott.

A nyolcvanas évek elején már a budapesti Színház-és Filmművészeti Főiskolára felvételizett rendező szakra, ahol 1984-ben Fábry Zoltánnál végzett. Azután kisebb-nagyobb megszakításokkal a filmszakmában dolgozott színészként, rendezőként, forgatókönyvíróként egészen mostanáig. Színészként magyar és nemzetközi koprodukciókban olyan művészekkel játszott együtt, mint Hanna Schygulla vagy Isabelle Huppert. Első nagyjátékfilmje, a Nyaraló című film meghívást kapott a Cannes-i Filmfesztiválra.

Az egyetlen hosszabb megszakítást a kilencvenes évek elején a finn feleségével Finnországban töltött négy év jelentette, amikor szintén színészként és forgatókönyvíróként dolgozott. 2004-ben megjelent verseskötetét Tandori Dezső "remek olvasmánynak" nevezte. Közben az egyik legkeresettebb forgatókönyvíróként olyan rendezőkel dolgozott együtt, mint Bereményi Géza, Gödrös Frigyes és Ferenczi Gábor. Egyebek között ő írta Bereményi A hídember című filmjének forgatókönyvét, s a film egyik szerepét is ő játszotta.

Can Togay János író, költő, színész és forgatókönyvíró most kulturális menedzser lett. Arra a kérdésre, hogy nem túl nagy váltás-e ez, elmondta: a Collegium Hungaricum igazgatásában eddig is olyan emberek dolgoztak, akik valamilyen módon vagy a tudomány, vagy a kultúra, a művészet valamelyik területén tevékenykedtek. "Ilyen értelemben szinte alapfeltétele a vállalt feladatnak az, hogy legyen egy olyan alapszakmán - a művészet -, amely hitelesíti a személyemet egy intézet vezetése kapcsán." Hiszen nem egy egyszerű "művelődési házról" van szó, hanem a német és a magyar kultúra találkozási pontjáról. "Nem tagadom, biztos nagy váltás lesz, de olyan ismereteket kell újra hasznosítanom, amelyekkel mégis csak rendelkezem az elmúlt évtizedek kapcsán."
A tervezett első lépésekről szólva Can Togay János a legfontosabb feladatként azt említette, hogy a főváros szívében fekvő, impozáns új házat "bevezesse" Berlinbe. "Szeretném, ha ez a kultúrintézmény a berlinieké is lenne" - tette hozzá. Ezt és a belső struktúraváltást szolgálja a Gragger Intézet, amely a ház tudományos és a tudományszervezői munkáját irányítja majd, ezt szolgálja a Moholy-Nagy Galéria - amely szeretne egy valódi képzőművészeti galériává válni Berlinben - , s ezt szolgálja többek között a Ligeti stúdió is. "Ezek nagy ambíciók, de az ember nem térhet ki az ilyen ambíciók elől, mert azokat ez az intézet megköveteli, s nem érdemel kisebbeket" - fogalmazott a kinevezett igazgató.

"Ez az intézet nemcsak egy berlini intézmény, hanem hangsúlyosan magyar intézmény is. Minden magyart, aki kötődik a magyar kultúrához, s kötődik Berlinhez - akár Németországban él, akár Magyarországról jön - ez a nyitott ház, miként a város is, szívesen lát és fogad" - jelentette ki az MTI-nek Can Togay János.