Az esemény az Európai Parlament és a portugál nemzetgyűlés (Assembleia da Republica) közös szervezésében kerül megrendezésre. A rendezvényt az EP elnöke, Hans-Gert Pöttering és a portugál nemzetgyűlés elnöke, Jaime Gama nyitotta meg.

Olajos Pétert, az MDF Európai Parlamenti képviselőjét kérdeztem, hogy mi várható a napokban, Brüsszelben.

Ez egy kétnapos találkozó, ami ma reggel 9.30-kor kezdődött – kezdte a képviselő. Tegnap csak egy előkészítő értekezlet volt, hivatalosan mától van. Immár a negyedig közös parlamenti ülés, ami azt jelenti, hogy a 27 tagország parlamentjével együttesen ülésezik az Európai Parlament. A mai tervezet szerint lesz vagy 60 hozzászóló.



Miért szükséges egy ilyen, közös parlamenti konferencia?

Az első találkozót még 2006. első félévében az osztrák elnökség alatt rendezték meg. Utána minden félévben volt. Minden elnökségsége az Európai Uniónak egy-egy közös parlamenti ülést hozott létre. Mindig az éppen aktuális témák voltak napirenden. Most portugál elnökség van, és az alapszerződés - amit eddig reformszerződésnek neveztek - került előtérbe. A portugálok PR szempontból azt szorgalmazzák, hogy Lisszaboni Szerződés nevet nyerje el. Erre van esélye, hiszen eddig is sokszor neveztek el városokról ilyen megállapodásokat. December 13-án lesz Lisszabonban a tanácsülés, és akkor fogadják el ezt a szerződést, akkor lesz az Európai Uniónak új alkotmánya. Bár ezt nem nevezzük így, de lényegében az alkotmánynak felel meg. Ennek alapján hatékonyabban tudna működni az EU. Hogy milyen együttműködés fog megvalósulni, hogyan fog megerősödni az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek között, erről folyik most ez a kétnapos tanácskozás. Illetve, hogy mennyiben fogja szolgálni ez az új szerződés, Európa fényesebb jövőjét.

Milyen újításokat tartalmaz majd a szerződés?

Többek között bevezeti az EU elnökének ötéves intézményét, megerősíti a közös kül- és biztonságpolitikai képviselő szerepét, megszünteti a nemzeti vétó lehetőségét olyan területeken, mint például a terrorizmus, valamint szélesebb jogköröket biztosít az Európai Parlamentnek is.

Magyarországon mennyire lehet érezni majd a hatását?

Alapvetően meghatározza, hogy az egyes tagországoknak milyen szavazati jogaik lehetnek, egyáltalán az érdekérvényesítésnek, illetve, hogy Magyarországnak és más országoknak milyen játéktere van. Hogy hogyan, miképpen tudunk, és milyen mértékben vagyunk rászorulva arra, hogy különböző szövetségeket kössünk a saját érdekünkben, ezek mostantól egyértelműek lesznek. Ez az egyik jelentős szempont. A másik, hogy azaz űr, ami eddig az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek között tátongott, mostantól sokkal kisebb lesz.

Magyarországnak elemi érdeke lenne, amit az előző években nem sikerült bemutatni, az, hogy miként tud aktívabb lenni az európai ügyekben, témákban. Hogyan tud majd a közbeszédbe belefolyni, és hogy tudja azt alakítani. Az elmúlt három évnek a legnagyobb hiányosságunk, hogy a magyar belpolitika még mindig befelé fordul, köldököt néz és nem képes arra, hogy alkotó módon az európai ügyekben részt vegyen. Most az új alapszerződés kapcsán vehetne egy nagy lendületet. Jobb lenne, ha nem a belső ügyeivel foglalkozna, hanem sokkal inkább az európai politika befolyásolásával, annak alakításával. Ez a nagy gondunk, és erre van most esélyünk.

Említette, hogy több mint 60-an fognak felszólalni. Magyar képviselők lesznek köztük?

Biztos, hogy lesz, de én még nem néztem végig a programot. A 60 felszólaló között, biztos, hogy ott van a magyar delegáció vezetője is. Egyébként az interneten élőben közvetítik az egészet, és bárki nyomon tudja követni az eseményeket.



Ezt a mostani találkozót megelőzően júniusban ültek össze utoljára. Vannak olyan témák, amik visszatérnek?

Természetesen mindig vannak átfedések, mert vannak olyan témák, amik egyszerűen áthúzódnak. Ilyen az energiabiztonság, az éghajlatváltozás, vagy a nemzetközi konfliktusok. Ezek olyanok, amik már egy évvel ezelőtt is voltak, és a mai napig tartanak, mert nem lehet fél év alatt megoldani. Az egyik elnökség viszi, ameddig tudja, de aztán átadja a másik elnökségnek. Ez jelzi a folytonosságot és a folyamatos munkát. Tehát ezek a problémák minden egyes alkalommal felmerülnek, mert csak úgy tudunk Európa jövőjéről beszélni, ha ezeknek a problémákra odafigyelünk, mert ezek szorosan összefüggnek. Európa jövője a problémák megoldásának sebességén, illetve minőségén múlik. És persze azon, hogy mi hogyan tudjuk ezekre a választ megadni.