Példaként említette az Operaházzal együttműködő Erkel Ferenc Általános Iskolát és a Zeneakadémiával jó kapcsolatokat ápoló Tóth Aladár Zeneiskolát. Ez utóbbi finanszírozását körülbelül 70 millió állami forrásból és hozzávetőleg 30 millió forintnyi térítési és tandíjból oldják meg.
Ennek alapján meglepőnek nevezte, hogy az állami költségvetésben az eredeti javaslat még azoknak az iskoláknak is csökkentett normatívát irányzott elő, amelyek részt vettek egy minősítésen. A képviselő hozzátette, hogy a közösen kialakított módosító csomag rendezi ezt a problémát.
Farkas Flórián (Fidesz) azt mondta, hogy a most vitatott költségvetés nemcsak az integráció lehetőségét, de a jövőt is elveszi a cigányságtól.
A képviselő szerint a kisiskolák és óvodák százainak bezárása és összeolvasztása a cigányság legnagyobb integrációs lehetőségét szüntette meg.
Farkas Flórián megjegyezte, hogy a szociális lakhatási feltételek biztosítására egyetlen forintot sem tervez a költségvetés, a telepfelszámolásról pedig már szó sem esik benne.
A képviselő arról beszélt, hogy a cigányság megélhetési válságban van és láthatóak egy éhséglázadás jelei. "Ha az bekövetkezik, azért személyesen Gyurcsány Ferenc lesz a felelős" - tette hozzá.
Jauernik István (MSZP) azt emelte ki, hogy a kormánypárti és az ellenzéki képviselők gondolkodásában sok hasonlóság mutatkozik. Utalt rá, hogy a szocialista frakcióban is foglalkoztak a Balaton fejlesztésének kérdésével, amiről a fideszes Bóka István is beszélt.
A köztestületi tűzoltóság kapcsán azt mondta, hogy a korábbi szavazásnál már elfogadott kétszázmillió forintot ki kellene egészíteni további összegekkel, amire ő lát is lehetőséget.
Vincze László (Fidesz) úgy vélekedett, hogy a pazarlás, a stagnálás és a visszalépés együtt jellemzi a költségvetést.
Példaként említette az iskolák digitális tábláira elkülönített 25 milliárd forintot. A képviselő tart tőle, hogy sok helyen a táblák beszerzése közben a fűtésre alig jut majd pénz.