A legtöbb robot még messze van a magasabb intelligenciától, de néhány gép képes bizonyos, rovarokéhoz hasonló társas viselkedésre. Ezt bizonyította be a brüsszeli Université Libre nemzetközi kutatócsoportja. Kutatási eredményeiket a Science című folyóiratban publikálták.
Kísérletükben a Periplaneta americana amerikai csótányfaj 16 tagú rajába engedtek be négy robotcsótányt. A robotokat a hím csótányok illatanyagával látták el, valamint a rovarok jellemző viselkedésmintáival: fürgén mozogtak, és kifejezetten kedvelték a sötét helyeket. Ugyanakkor az is benne volt a programjukban, hogy a többi csótány viselkedése hasson rájuk.
A kísérlet színteréül egy egy méter átmérőjű kör szolgált, amelyben két 15 cm átmérőjű, változtatható fényáteresztő képességű ernyő biztosította a rejtekhelyet. Az első harminc kísérletben csak a 16 élő rovar vett részt. Ha az ernyők ugyanannyi fényt engedtek át, véletlenszerűen választották hol az egyiket, hol a másikat. Amikor az egyik ernyő alatt sötétebb lett, a csótányok az esetek 73 százalékában azt választották. Ezután a kísérletet megismételték - szintén harmincszor - 12 csótánnyal és négy robottal. Az első változatban ugyanúgy viselkedett a csoport, mint az előző alkalommal.
Ezután, mielőtt az egyik ernyő fényáteresztő képességét csökkentették volna, a kutatók átprogramozták a robotokat, hogy a világosabb helyet preferálják. A robotcsótányok az esetek 60 százalékában győzték meg a csoportot, hogy a világosabb helyre menjenek - természetes késztetésük ellenére. A természetes viselkedés 40 százalékos győzelme azzal magyarázható, hogy a csótányok viselkedése is hatott a robotokéra - ez is benne volt a programjukban. A gépek tehát rá tudták erőltetni viselkedésüket a csótányokra, másrészt az állatok is mesterséges fajtársaikra.
