A megállapodást Zahi Havasz, az egyiptomi Régészeti Hivatal főtitkára és a karnaki templomokat kutató francia-egyiptomi kutatási szervezet (CFEETK) francia illetékesei írták alá az 1967-ben létrehozott közös kutatócsoport negyvenedik születésnapján.
Jelenleg ez a tudományos bázis az egyetlen állandó régészeti kutatóközpont Egyiptomban, a többi nemzetek tudósai egy-egy helyszínen végezhetnek kutatásokat az erre alkalmas időszakokban. Francia részről a CNRS tudományos kutatási központ, a külügyminisztérium és több magánszponzor finanszírozza a munkálatokat, amelyek a XIX. században megkezdett francia egyiptológiai feltárások folytatását jelentik. A CFEETK kutatóihoz számos jelentős felfedezés fűződik, 2005-2006-ban például Neferhotep fáraó kettős síremlékét tárták fel Hatsepszut királynő egyik obeliszkjének alapozó gödrében.
A francia kutatás folyamatossága azért fontos, mert a karnaki templomegyüttes 2000 éven át folyamatosan épült és átépült, állandóan új és új "kinövésekkel", amelyek alkalmazkodtak a pillanatnyi igényekhez. Az építmények egy része az idők során eltűnt, és anyaguk bekerült további falakba, templomokba. A tudósok feladata hasonlít a kirakós játékokhoz, csakhogy itt egyetlen "dobozba", egyetlen színhelyre kerültek több "puzzle" darabjai, és ezek anyaga nem is teljes, továbbá nem lehet tudni, eredetileg milyenek voltak. Mivel ugyanaz az a tudóskollektíva folytatja már évtizedek óta a kutatást, nagyobb esélye van az összefüggések felderítésére.
A munkát nehezíti, hogy a karnaki templomegyüttesbe turisták sokasága látogat el egész évben. A feltárást az egyiptomi fél is szigorúan ellenőrzi.
A franciák mellett az egyiptomi kutatók is jelentős eredményeket értek el, például áprilisban a templomegyüttes bejárata előtti rész újrarendezésekor rendkívül jó állapotban megőrzött fürdőket, továbbá egy Kr. e. II. századból származó, háromszáz darabból álló műkincsgyűjteményt fedeztek fel.
Az AFP az aláírásról szóló tudósításában megemlíti, hogy a közös kutatóközpont missziójának meghosszabbítását megelőző évben feszültség alakult ki az egyiptomi és a francia kutatók egy része között. A hazaiak szemére vetették a franciáknak, hogy nem osztják meg velük a tudásukat, háttérbe szorítják a helyi tudósokat, illetve azok elképzeléseit. Az egyik, nevének elhallgatását kérő francia kutató szerint már-már a szakítás határáig jutottak el, ami a francia tudósok kiutasítására vezethetett volna.
Alighanem ezt tükrözte, hogy Zahi Havasz a szombati aláírásra háromórás késéssel érkezett, a vegyes bizottság ülését pedig az egyiptomi fél lemondta - azonban az egyiptomi régészeti vezető mégis aláírta az új szerződést. Ez közös vezetés alá helyezi a CFEETK központot, kijelöl egy helyi közvetítőt is a két fél között és előírja, hogy a terveket be kell mutatni az egyiptomi régészeti hatóságnak.
A Nílus keleti partján fekvő három évezredes karnaki Amon-Ré templom-együttesnél végzett francia kutatások Bonaparte Napóleon egyiptomi expedíciójáig nyúlnak vissza, olyan tudósok vettek részt benne, mint Auguste Mariette, Gaston Maspéro és Georges Legrain, az utóbbi időkben pedig Nicolas Grimal, Alain Zivi és Jean Leclant.
A nasszeri időkben és az 1956-os francia-brit szuezi katonai beavatkozás nyomán a francia-egyiptomi kapcsolatok minden vonalon befagytak. "A régészeti diplomácia ekkor Párizs és Kairó között ugyanazt a szerepet töltötte be, mint a pingpong-diplomácia Washington és Peking között" - jegyezte meg egy francia diplomata az új kutatási megállapodás aláírásakor, arra utalva, hogy az amerikai pingpongozók 1971 évi pekingi látogatása készítette elő Nixon amerikai elnök korábban elképzelhetetlennek tűnő pekingi látogatását.