A botrány a tavalyi ajándékozási szezon után tört ki. A Mikulás ekkor beismerte: hibázott, sőt félre is vezette a rá számító gyereksereget. Megígérte, hogy idén decemberben minden más lesz, változások jönnek. Azonban az ajándékozási reformok továbbra is váratnak magukra. A meginduló folyamatok állandó vita tárgyát képezik. Nézzük meg mik a mulasztások és az ellenszerük ezenkívül, hogy milyen platformokon folyik a tiltakozás.
Évek óta mondják már a szakértők, hogy az aktuális ajándékozási szisztéma lejárt, az ajándékok finanszírozását és szétosztási módját alapjaiban meg kell változtatni, különben egyre kevesebb gyerek jut hozzá az őt megillető ajándékokhoz. A gépezetben rejlő hibát jelzi az is, hogy sokszor nem a megfelelő gyermekhez jut kiválasztott ajándék, illetve nem azt kapja a gyermek, amire hónapok óta vágyakozott. A Mikulás és társai külföldön bevált módszerekre hivatkozva többek közt a szülői szerepvállalás belépését szorgalmazzák a rendszerbe. A gyerekek nem értik, hogy a nagyszakállú miért szállna ki az ellátásukból, csalódottságukban ők alkotják a Mikulás ellenzékének egyik legfőbb csoportját.
A bölcsődések kijelentették, hogy amennyiben a Mikulás nem szedi össze magát, ők nem hajlandóak elfogyasztani a reggeli betevő kakaójukat. Az óvodások is csatlakoztak az elégedetlenkedőkhöz: ők a délutáni alvást bojkottálják. A kisiskolások a napközi foglalkozásokról való kimaradással fenyegetnek. A gimnazisták általános tanulásbeszüntetést terveznek. Néhány túlbuzgó diák az órákon való túlzott aktivitással fenyegetőzik. A tanítási órákat állandó jelentkezésekkel, közbeszólásokkal igyekeznek majd ellehetetleníteni. Az összes gyermekcsoport bejelentette, hogy a Télapóról szóló dalokat az utolsó sorig átköltik, dehonesztáló dalocskákra (pl. Télapó ittas). 
A demonstrálók mellett több krampusz-párt is felsorakozott. A krampuszok állítják: ők tudnák kezelni a felmerülő gondokat. Sőt, lényegesen fájdalommentesebb megoldásokat is találnának. Igaz, ezeket még nem fedték fel. Talán az a titkolózásuk oka, hogy félnek attól, hogy a Mikulás felhasználja remek ötleteiket. Mindenesetre a gyerekhez fordulnak közvetlenül kérdéseikkel, többek között azzal, hogy fizetni kelljen egy, a Mikulás-csomagba helyezett plusz ajándékért, mint például a narancs, vagy ingyenesen járjon mindenkinek, aki kéri? Van olyan kezdeményezés is, hogy mivel a Mikulás lejárátta piros kabátjának tekintélyét, változtassák meg a színét narancssárgára.
Vannak mérsékeltebb krampuszok is, ők azt állítják, hogy támogatják a Télapó használható javaslatait minden esetben, és igyekeznek segíteni a munkáját, hiszen a gyermekek érdekei a legfontosabbak.
A Mikulás támogatói is megosztottak, belső vitákkal terhesek. Volt olyan javaslatuk például, hogy a zúgolódókat megnyugtatandó szüntessék meg a virgácsosztás gyakorlatát a rossz gyerekek irányában. De az ajándékozási problémák megoldására is több koncepció van. Egyesek szerint a szülők, sőt a nagyszülők bevonása gyógyírt jelenthet a problémára. Mások szerint továbbra is a Mikulásra kell bízni ezt a feladatot, csak lényegesen több forrás biztosításával. Vannak, akik támogatják a szülői hozzájárulást, de szeretnék elkerülni, hogy a rokonoknak beleszólása legyen az ajándékok kiválasztásába.
Mindeközben az ellenállók és a csalódottak tábora egyre dagad. Van olyan gyermek, aki már ki sem tisztította ezen a napon a csizmáját. Sokan a krampuszoktól várják a megoldást, de vannak olyanok is, akik jobban félnek tőlük, mint magától az ördögtől. A Mikulás eközben újabb puttonyokat dobott be a közbeszédbe. Saját apanázsának csökkentését is felajánlotta, sőt, átvilágítható Mikulás-kabátzsebeket is ígért. Ezzel komoly riadalmat okozott a rénszarvasok között is (lényegében ők a Mikulás leghűségesebb támogatói), féltik a mindennapi betevő zúzmó adagjukat és a plusz szabad napokat. Páran már egy nótát is fújnának a krampuszokkal, annyira kiábrándultak a Mikulásból. Igen ám, de a rénszarvasokban és a krampuszokban is annyi félelem és düh halmozódott fel a másik fél irányában, hogy elképzelhető, végül a szánhúzók teljesen felsorakoznak a Mikulás mögött. 
A Mikulás javára billentheti a mérleg nyelvét az ellene folyó tiltakozások eldurvulása is. Szélsőséges csoportok ajándékégetéssel és egyéb rendbontásokkal fejezik ki nemtetszésüket. Az Édesszájúak Pártja tüntetőleg csokimikulásokat zabál hetek óta. Az ajándékcsomagolók is sztrájkra készülnek, velük együtt az óvó nénik is határozatlan ideig megtagadnák a munkát. A Fenyőfák Szakszervezete kijelentette, hogy idén senki nem rakhat rájuk díszeket. A szaloncukrok képviselője bejelentette, hogy ezen a télen egytől-egyig savanyúak lesznek. A törékeny karácsonyfadíszek tömeges öngyilkosságra készülnek (leugranak a fáról). A csillagszórók megtagadják az idei szórást.
A kialakult feszült helyzetben egyre többen támadják a Húsvéti Nyulat is. A Nyuszi ritkán szólal meg az ügyben. Látszik, hogy az ajándékozás neki is a szívügye, de szeretne kimaradni a Mikulás körüli csatározásokból. Néha megszólja a tisztességtelenül küzdő feleket, emlékeztet az ajándékozás fontosságára.
Sokaknak már annyira tele van a hócipője, hogy már nem is férnének bele az ajándékok. Egyelőre nem lehet tudni, hogy hová vezet a Mikulás és a krampuszok küzdelme. Bízzunk benne, hogy idén is, jövőre is lesznek ajándékaink, megszületnek a szükséges kompromisszumok és a kedélyek is megnyugszanak. Legalább az ünnepekre.
