Az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvényjavaslathoz benyújtott kiegészítő ajánlások közül egyhangú támogatást kapott az indítvány, amely a pénztárak igazgatóságának munkájára vonatkozik.
Kincses Gyula, a szaktárca államtitkára elmondta: bár a kisebbségi tulajdonos adja a pénztár vezérigazgatóját, nem dönt egyedül a vitás kérdéseknél. Szavazategyenlőség nem lehet, együttdöntési kötelezettség van, tehát addig kell a két tulajdonos félnek tárgyalni, amíg kompromisszumra nem jutnak.
Mind a kormány, mind a bizottság elutasította azt az MDF-es javaslatot, hogy a pénztár összbevételének 2,5 százalékát fordítsák működésre, az eredeti javaslatban szereplő 3,5 százalék helyett. A kormány nem, a bizottság azonban támogatta azt a szocialista beadványt, hogy az osztalékot ne a fejkvóta-bevétel százalékos arányában fizessék ki.
Egyhangú támogatást kapott az a szocialista javaslat is, mely szerint a Fejkvóta Bizottság és a Díjtétel Bizottság 1-1 tagjára a helyi önkormányzatokért felelős miniszter tesz javaslatot.
A bizottsági módosító indítványok közül zöld utat kapott az a javaslat, hogy az egészségügyi szolgáltató által beszedett vizit- és kórházi napidíj összegének legalább 30 százalékát köteles a foglalkoztatott dolgozó javadalmazására költeni, és egyhangúan elfogadták azt is, hogy évente csak egyszer lehet pénztárat váltani. (Egy korábbi javaslat foglalkozott az évenkénti kétszeri átlépés lehetőségével). Szintén egyhangú támogatást kapott az a bizottsági módosító, amely szerint az E-alapot a jövőben a kormány által kijelölt központi hivatal kezeli.
A bizottságban több szocialista képviselő és Csáky András (MDF) is kifogásolta, hogy az egyik módosító nem nevesíti a területi kórházakat abban a tekintetben, hogy ezekkel az intézetekkel is kötelesek lennének a pénztárak szerződni. Később pontosították ezt az indítványt: bekerült, hogy a pénztár köteles azokkal a területi kórházakkal is szerződni, amelyeket nevesít az egészségügyi kapacitásokról szóló törvény. Csáky András hozzászólásában elmondta: a korrigálást már elfogadhatónak találja, enélkül szerinte szűkült volna az ellátás, illetve a pénztárak "kényük-kedvük" szerint dönthettek volna arról, mely területi státussal bíró intézménnyel szerződnek.
A költségvetési törvényjavaslathoz benyújtott kapcsolódó módosító indítványok közül a kormány és a bizottság is elutasította azt az ellenzéki beadványt, hogy az Országos Mentőszolgálatnak 2 milliárd forint többletet adjanak, ugyanakkor a grémium - szocialista kezdeményezésre - egymilliárdot megszavazott.
Leszavazta a bizottság Horváth Zsoltnak (Fidesz) a vizitdíj és a kórházi napidíj eltörlésére vonatkozó módosító indítványát. Az ellenzéki képviselő szó szerint ugyanazt a módosítót nyújtotta be, amit korábban Tóth Károly (MSZP) a hét elején visszavont.
Sem a kormány, sem a bizottság nem támogatta azt az ellenzéki javaslatot, hogy a vérellátó szolgálat 300 millió forintot kapjon, míg a kormány szintén nem, a bizottság azonban támogatta, hogy a rákbetegek szervezetei 16,5 millió forint költségvetési pénzhez jussanak. Szintén elutasította a kormány és a bizottság azt az ellenzéki módosítót, hogy a határon túli magyarok egészségügyi ellátására 80 millió forintot csoportosítsanak át.
A bizottság és a kormány képviselője is támogatta, hogy az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítők Országos Szövetségének támogatása 50 millió forinttal nőjön, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének juttatandó 23 millió forintos átcsoportosítás azonban elbukott, és szintén erre a sorsra jutott az Autisták és Autisztikusok Országos Szövetségének támogatására szánt 30 millió forintos támogatásról szóló indítvány.
Az egészségbiztosítási törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványokról a jövő hét kedden szavaz a Ház, a költségvetéshez érkezett indítványokkal egy napon.
