A több mint 1200 orvos-résztvevő előtt felszólaló előadók véleménye szerint egyértelmű, hogy a megelőzés sikeréhez nem elégséges az egészségügy szereplőinek erőfeszítése, a sikerhez társadalmi méretű mozgósításra is szükség van.
A magasvérnyomás betegség kezelése összetett, és a hatékony terápia elengedhetetlen része a folyamatos ellenőrzés. Ehhez nem elég az időszakos rendelői vérnyomásmérés, hanem szükség van az orvos által irányított beteg otthoni vérnyomásmérésére, az úgynevezett önellenőrzésre, valamint - jól megszabott kritériumok alapján - a 24 órás vérnyomás-monitorozásra is.
Az utóbbi évtizedben lezajlott technikai fejlődés és az otthoni vérnyomás-ellenőrzéssel kapcsolatos klinikai kutatások pozitív eredményei azt sugallják, hogy szükség van a módszer széles körű elterjesztésére. A felmérések alapján szorosabb összefüggés mutatható ki az otthon igazolt optimális vérnyomásérték és a hipertónia okozta szövődmények között, mint a rendelőben mért értékek esetén. Mindezek alapján elengedhetetlenné vált, hogy a szakemberek hazánkban is figyelembe vegyék az ön-vérnyomásmérés alkalmazásával kapcsolatos - 2007 júniusában megfogalmazott - új európai ajánlásokat.
Az európai ajánlás külön kitér arra az ismert jelenségre, hogy az otthoni vérnyomásmérés azért adhat hitelesebb eredményt, mert elmarad a rendelőben észlelt úgynevezett fehérköpeny jelenség káros hatása, amikor az eltérő környezet feszültsége a reális szint fölé emelheti a vérnyomást. Az otthoni ellenőrzésnek különösen időskorban, terhességben, továbbá cukorbetegség esetén, illetve a terápia-rezisztens hipertoniában van igen nagy jelentősége.
Az otthoni mérés a hipertónia ellátásban és gondozásában mind az orvos, mind a beteg számára hordoz előnyöket, ami rövidtávon jobb vérnyomáskontrollt, hosszú távon pedig kisebb megbetegedési arányt, kevesebb szervi szövődmény kialakulását eredményezi - hangzott el a szakmai társaság most zajló kongresszusán.
