A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Egészségügyi Bizottságának elnöke a biztosítói verseny külföldi tapasztalataira hivatkozva kiemelte: az egymással versengő magánbiztosítók az idő múlásával egyre több hozzájárulást kérhetnek ügyfeleiktől, hogy ellensúlyozzák a közfinanszírozás esetlegesen csökkenő szintjét. Ennek következménye lehet a szűkülő ellátási csomag, amely súlyosan korlátozhatja a betegek és szegények hozzáférését az egészségügyi szolgáltatásokhoz, ezáltal pedig az életkörülmények is romolhatnak.
A katolikus egyház szerint az egészségügyi reform bevezetésekor figyelembe kell venni a személyi méltóság, a szolidaritás és a szubszidiaritás elvét; ez utóbbi azt jelenti, hogy az egészségügyi döntések meghozatala az állampolgárokhoz a még optimálisnak tekinthető, lehető legközelebbi szinten történjen. Ezzel kapcsolatban megállapította, hogy "a társadalom legkiszolgáltatottabbjai közé tartoznak a betegek, különösen ha még szegények is." A betegek mellett megemlítette a "már-már embertelen anyagi és erkölcsi körülmények között lévő egészségügyi dolgozók"-at, akinek a helyzetét szintén jelentős mértékben befolyásolja a tervezett egészségügyi reform.
A közzétett írás szerint az állampolgárok egészségügyi rendszert fenntartó tehervállalása az anyagi képességek, az igénybevétel pedig az egészségügyi szükséglet alapján kell, hogy történjen.
