A sírnál Lengyel György, rendező és Bölcskei Gusztáv református püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke búcsúztatta Szabó Magdát.
Képtelenség elhinni, hogy nincs többé" - fogalmazott az oktatási és kulturális miniszter, aki a születésnapi köszöntésén, éppen 10 hete látta utoljára Szabó Magdát. Az írónőt nem lehetett csak egy kicsit olvasni, generációk fedezték fel újra és újra. Rendelkezett azzal a képességgel, hogy írásain keresztül bárkivel szóba tudott elegyedni - tette hozzá Hiller István.
A Széchenyi Művészeti és Irodalmi Akadémia nevében Lator László Szabó Magda szakmai életútját elevenítette fel. Elbűvölő asszony és hivatását gyakorló művész volt, aki az utolsó pillanatig jó kedvvel tette a dolgát - emlékezett az Akadémia ügyvezető elnöke.
A Szabó Magda köteteit megjelentető Európa Kiadó igazgatója - egyebek között - arról beszélt, hogy a Kossuth-díjas írónő sikere a "minőség diadala". Fiatalt és öreget, nőt, férfit, hívőt és hitetlent fogott össze egyetlen családdá - fogalmazott Barna Imre.
A főváros és a budapestiek nevében Horváth Csaba búcsúzött az irónőtől. A főpolgármester-helyettes jóságosnak, gyönyörűnek és fenségesnek nevezte Szabó Magdát, aki neki személy szerint is juttatott végtelen szeretetéből. Horváth Csaba ígéretet tett arra, hogy a budapestiek is őrzik Szabó Magda álmát és emlékét.
Egy nem szokványos ember, egy nem szokványos végrendeletének teszünk most eleget - mondta el Szabó Magda síjránál Bölcskei Gusztáv.
Végakaratának megfelelően két városban is búcsút vettek Szabó Magdától. A Kossuth díjas írónő végrendeletében azt kérte, hogy hamvait osszák meg, és az egyik urnát a szülei mellett, a debreceni Köztemetőben, a másikat pedig a budapesti Farkasréti temetőben, férje, Szobotka Tibor mellett helyezzék el. Szülővárosában december 1-jén több százan kísérték utolsó útjára az írónőt.
Szabó Magda 1917. október 5-én született Debrecenben. Szülővárosában érettségizett 1935-ben. 1940-ben a debreceni egyetem latin-magyar-történelem szakán diplomázott. 1947-ben kötött házasságot az 1982-ben elhunyt Szobotka Tibor íróval. Az eredetileg költőként indult Szabó Magda 1958 után már regényekkel és drámákkal jelentkezett. Az írónő főművének az először 1970-ben megjelent Abigélt tartják.
Szabó Magda a legtöbb nyelvre lefordított kortárs magyar írónk, regényeit 42 nyelvre ültették át. Bevallása szerint a legkedvesebb könyve a 2002-ben napvilágot látott életrajzi regénye a Für Elise. Hat évtizedes írói pályáján maradandót alkotott a mese műfajban is. Generációk nőttek fel meseregényén, a Tündér Lalán, verses meséjén, a Bárány Boldizsáron és ifjúsági regényén, az Abigélen.
Az első irodalmi elismerését nagyon fiatalon kapta. 1949-ben vehette át a Baumgarten-díjat, amit még abban az évben visszavontak tőle. 1959-ben József Attila-díjat, 1978-ban Kossuth-díjat, 1983-ban Pro Urbe Budapest díjat, 1987-ben Csokonai-díjat, 1996-ban Déry-díjat, 2000-ben Nemes Nagy Ágnes-díjat, 2001-ben Corvin-láncot, 2003-ban Prima Primissima-díjat kapott. 1977-ben Debrecen, 2006-ban Budapest díszpolgárává választották.
Idén október 4-én Sólyom László köztársasági elnök, a miniszterelnök előterjesztésére, a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykereszt polgári tagozata kitüntetést adományozta Szabó Magdának.
Szabó Magda kilencvenéves korában november 19-én délután kerepesi otthonában hunyt el.
