Tendertörténet

Tavaly szellőztette meg az ötletet Gyurcsány Ferenc, hogy létrehoznának egy olyan városrészt, amely helyt adna az összes kormányzati, államigazgatási szervnek. Az indoklás szerint a jelenleg a főváros legkülönbözőbb pontjain lévő hivatalok egyrészt elavultak, gyakran egész más rendeltetésű épületekben működnek, másrészt az intézmények földrajzi koncentrációja az államirányítás hatékonyságát növelné, és a jelenlegi bürokratikus állapotokat csökkentené.

A tervet gyors tender követte, és a beérkezett pályázatokat idén nyáron a háromfős, sztárépítészekből (Barcelona és Berlin főépítésze is köztük volt) álló grémium rostálta meg. Helyszínként a Nyugati pályaudvar mögötti, eddig hasznosítatlan 28 hektáros területet jelölték ki. A pályázat nyertese végül egy magyar-japán koprodukció lett (Janesch Péter, Alexa Zsolt, Bernard Bea, Rabb Donát, Vági János, Szentirmai Tamás, Schreck Ákos, Kengo Kuma), akik a pályaudvartól a Ferdinánd hídig tervezték a beépítést, mert a MÁV nem vállalta az annál külsőbbi részek kiürítését a céldátumként kitűzött 2009-ig.



Blöff központ

A győztes tervet 20 millió forinttal jutalmazták, ami elenyészően kevés a projekt tervezett 140 milliárdos összköltségéhez képest. A megálmodott koncepció szerint a kormányzati negyed középpontjában egy hatalmas terekkel operáló zöld épület áll majd, ez adná az egész városrész arculatát is. A Kormányzati Negyed Projekt vezetőjének végül Görözdi Györgyöt nevezték ki, a szakmai felügyeletre pedig Beleznay Évát, Budapest megbízott főépítészét kérték fel.

A kiírók még a névadásra is gondoltak, amit nyilvános pályázat útján kívántak megvalósítani. A beérkezett 4500 javaslatból zárt ülésen nyelvészeti és építészeti szervezetek képviselői hétfőn választottak ki tíz ötletet, amiket egyelőre nem hoztak nyilvánosságra. Ezt a tizes listát újabb, a lakosság körében meghirdetett voksoláson szűkítik majd egyre. A pályázat komolyságát kissé aláássák az olyan, előzetesen felvetett névötletek, mint a Fericity, a Őszöd körönd, a Böszme building, a Blöff központ vagy az Elkúr-lak.

Terroristák célkeresztjében

A kormányzati negyed koncepcióját már megszületésétől fogva érték támadások: ellenzéki részről kifogásolták, hogy pazarlás lenne minden hivatalt összevonni, hiszen akadnak a közelmúltban korszerűsített intézmények is, mint a Külügyminisztérium. A Fidesz ezért luxusberuházásnak értékelte a projektet, de erre az MSZP-s Suchman Tamás azt reagálta, hogy az üresen maradó épületek privatizációjából befolyó összeg kompenzálhatja a 140 milliárdos kiadást.

Még több kritika érte a negyed városképformáló és közlekedési hatásait. A negyed új városközpontot jelent, ami megfelelő közlekedési infrastruktúra kiépítését követeli meg: ez ellen pedig a lakóhelyük miatt érintett terézvárosiak emelték fel szavukat. Verók István, a kerület polgármestere a Podmaniczky utcában megszűnő parkolóhelyek miatt aggódott, bár cáfolta azt a felvetést, ami hónapok óta foglalkoztatta a közvéleményt, miszerint a megnövekvő tranzitforgalom miatt lehetetlenné válik majd a közlekedés a Nyugati téren.

A helyszínválasztással függ össze a másik, sajtóban többször taglalt, ám érdemlegesen máig meg nem válaszolt kifogás, hogy a pályaudvar illetve a vasútvonalak tőszomszédsága terrorveszélyt jelent majd a hivatalvárosra.
Ingatag ingatlanbiznisz

Ahogy ez lenni szokott minden nagyívű kezdeményezésnél, a tender előkészítetlensége is hamar kiderült, emiatt lépett vissza a kivitelezők között legesélyesebbnek tartott spanyol cég, a Sedesa. A MÁV ugyanis nem rendezte a helyszínen lévő telkek és ingatlanok tulajdonviszonyát, ami akkor vált kínossá, midőn a sajtó is rávilágított a kaotikus birtokjogi állapotokra. A baklövés a vasútcégnél tisztáldozattal járt, leváltották ingatlangazdasági igazgatói posztjáról Sarlós Miklóst. December elején pedig a Népszabadság titkos információkra hivatkozva állította, hogy a tervezett épületek túlterjeszkednek majd a szerződésben rögzített telekhatárokon, ám ezt mind Láng Balázs, a Kormányzati Negyed Projekt kommunikációs vezetője, mind Janesch Péter, a nyertes pályázat képviselője tagadta.

A tender nem volt mentes a politikai felhangoktól sem. A Fidesz folyamatosan ekézte a projektet, Cser-Palkovics András kedd délelőtt tette közzé pártja álláspontját: „Menet közben világossá vált, hogy maga a miniszterelnök, de több minisztérium sem szándékozik beköltözni a kormányzati negyedbe. Itt az ideje, hogy a kormányzati körök ezt a buta ötletet gyorsan elfelejtsék, még ha ezzel egy zsíros ingatlanbizniszről le kell is mondaniuk.”

„Nem szeretnénk még egy gödröt”
Horn Gábor nyilatkozik

Érdekes módon projekt hiányosságai nemcsak az ellenzéknél verték ki a biztosítékot, de a napokban az SZDSZ-t is megtorpanásra késztették. Horn Gábort kérdeztük a látványos visszakozás okairól.

Önök eddig támogatólag viszonyultak a kormánynegyedhez. Most miért akarnak visszalépni a projekttől?

Nincs arról szó, hogy megváltozna az álláspontunk, egyszerűen olyan aggasztó információk kerültek az utóbbi időben napvilágra, hogy az SZDSZ-frakció úgy döntött, meghallgatja az érintett minisztert. A pénzügyminiszter urat ezért meg is hívtuk a jövő heti frakcióülésünkre, mert nem szeretnénk még egy gödröt Budapesten. Egy már van az Erzsébet téren. Láthatóan a politika oly mértékben képtelen az együttműködésre, hogyha időben nem készül el ez a beruházás, akkor könnyen előfordulhat, hogy egy újabb torzó keletkezik. Erre hívtam fel a figyelmet, és megkértem a pénzügyminisztert, hogy tájékoztasson minket. Mind a tulajdonviszonyok, mind a rendezési tervek, mind a határidők ügyében, mind pedig a közlekedési kérdések megoldatlansága miatt tisztán szeretnénk látni. Erről és nem többről van szó.

A tervet a Nyugati pályaudvar mögötti helyszín alkalmatlansága miatt is érték támadások.

Ez egy műszaki-építészeti kérdés, nem a politika dolga ebbe beleszólni. Nem vagyok városrendező, de magánemberként azt gondolom, hogy a helyszínként kijelölt, Nyugati mögötti rész a belváros nagyon értékes és fontos területe. Elfogadhatatlan pazarlás, hogy jelenleg itt senki által sem használt iparvágányok vannak, tehát ennek megváltoztatásában érdekeltek vagyunk. Vagy így, vagy úgy, de ez meg fog változni. Hogy kormányzati negyed lesz-e itt, az kérdéses, ám a helyszín kiválasztását mi szakemberekre bíztuk.



Mi támasztja alá a létjogosultságát ennek a számos sebből vérző projektnek?

Kétségtelen tény, hogy a kormányhivatalok a fővárosban ma alacsony hatékonysággal, szétszórtan, és rossz körülmények között működnek. Néhányat kivéve, amelyet felújítottak, mint például a Külügyminisztérium, a többségük lepusztult, nem irodának készült, más funkciójú épületekben üzemel. Nagyon sokat kellene költeni a felújításukra. Abban is van logika, hogy kerüljenek közelebb egymáshoz a kormányzati szervek, ez hatékonyabb, olcsóbb működtetést tesz majd lehetővé. Vagyis az elvvel nincs probléma. Csak az a kérdés, hogy a jelenlegi megoldás, ami az asztalon van, meg tud-e valósulni olyan feltételekkel, amikről eredetileg szó volt. Mi erre kértünk választ. Nem gondolom, hogy a kormány tevékenységét ez alapján ítélnék meg, ismerünk példát új kormányzati negyedre, és régi felújítására is. Épp ennek kapcsán merült fel az a javaslat, miszerint lehet fordítva is gondolkodni: ma a Belvárosban, a Parlament körül működik a minisztériumok jelentős része, esetleg idejöhetnének a többiek is. Hozzáteszem, hogy ez valószínűleg nagyobb költségvetésű történet lenne, mint egy új negyed ppt-programban való létrehozása.

A projekt jelenlegi céldátuma 2009. Nem tart attól, hogy ha megtorpedózzák a jelenlegi terveket, évekre kitolódik a megvalósulás időpontja?

Itt nem az a kérdés, hogy mi belenyugszunk-e, ezt már megtettük. Itt az a kérdés, hogy el tud-e készülni olyan határidővel, amiről eredetileg szó volt. Erről kértünk tájékoztatást. Jövő hétfőn lesz vendégünk a pénzügyminiszter úr.