Nálunk tárgyalnak a rakétákról
December 13-án Budapesten tartják az amerikai rakétapajzsról folyó orosz-amerikai konzultációk újabb fordulóját. George W. Bush amerikai és Vlagyimir Putyin orosz államfő július 2-i Egyesült Államokbeli találkozója óta ez a negyedik magas szintű egyezteté
2007. december 11. kedd 11:47 - Hírextra
Ronald Reagan amerikai elnök 1983 márciusában hirdette meg a világűrbe telepítendő rakétavédelmi rendszer (Stratégiai Védelmi Kezdeményezés - SDI) gondolatát. Egy évtizeddel később - miközben a Szovjetunió összeomlott - újra előkerült a sok milliárd dolláros elképzelés, ám az interkontinentális ballisztikus (5000 kilométernél nagyobb hatótávolságú) rakéták elhárítására a "csillagháborús" tervekhez képest lesoványított, s ezáltal olcsóbb programba kezdtek. A kísérletek lényege: az elfogó rakéta még a céltó távol, nagy magasságban "kapja el" és semmisíti meg a támadó eszközt. Bill Clinton elnök egy Alaszkába telepítendő rakétavédelmi pajzs felállítását részesítette előnyben, s 1999 júliusában aláírta az országos rakétavédelmi törvényt. Az év októberében végrehajtották az első sikeres elfogórakéta-tesztet, ám a biztató kezdetet követő kudarcokra, s a rakétaelhárító technika fejletlenségére hivatkozva Clinton 2000 szeptemberében lényegében leállította a programot, nem engedélyezte az országos rakétavédelmi rakétarendszer telepítésére irányuló munkálatok megkezdését.
A 2001-ben hivatalba lépő George W. Bush újraindította a programot. A kongresszus e célra akkor 8,3 milliárd dollárt irányzott elő, s 2001 nyarán sikeres rakétatesztet is végrehajtottak. A Bush-kormányzat lényegében elődje nyomdokain indult, de a terveket kibővítette azzal, hogy, a rakétavédelmi rendszer egyes elemeit más földrészekre, így Európába is telepíti a "lator államok", elsősorban Észak-Korea és Irán részéről várható rakétatámadás elhárítása céljából.
2007-ig felállították az amerikai rakétavédelmi rendszer bizonyos elemeit: elfogórakétákat telepítettek Alaszkában és Kaliforniában, Nagy-Britanniában és Grönlandon egy-egy radarállomás képezi a hálózat előretolt (Amerikán kívüli) részeit. (Nagy-Britannia 2007 februárjában azt is jelezte, hogy kész amerikai elfogórakétákat is telepíteni). 2007 januárjában Washington hivatalosan azt kérte Varsótól és Prágától, járuljanak hozzá az amerikai rakétaelfogó rendszer egyes elemeinek lengyel illetve cseh területen történő telepítéséhez. A tervek szerint Washington öt év alatt tíz elfogórakéta-indító állomást hozna létre Lengyelországban, egy radarrendszert pedig cseh területen.
Az amerikai felkérés kedvező fogadtatásra talált. 2007 februárjában Jaroslaw Kaczynski akkori kormányfő közölte, hogy a lengyel kormány, az államelnök és személy szerint ő bizonyos feltételekkel beleegyezne az amerikai védelmi eszközök Lengyelországba telepítésébe, s hasonlóképpen nyilatkozott ikertestvére, Lech Kaczynski államfő 2007 júniusában, George W. Bush varsói látogatásakor. A cseh kormány ugyancsak elvi jóváhagyását adta a telepítéshez, de a végleges döntést a prágai parlamentnek kell meghoznia 2008-ban. Közvéleménykutatók felmérése szerint viszont a két ország polgárainak csupán mintegy 30 százaléka támogatja az amerikai terveket, több mint 50 százalékuk elveti azokat s népszavazást követel a kérdésben.
Az amerikai rakétavédelmi tervek közép-európai megvalósítása erélyes tiltakozást váltott ki Oroszország részéről, Moszkva kifejezésre juttatta: nincs kétsége afelől, hogy a telepítés fő célpontja az orosz (és a kínai) nukleáris ütőerő. Elemzők ellenintézkedések megtételét sem zárták ki orosz részről, többek szerint ezek sorában szóba jöhet az orosz nukleáris rakétaarzenál korszerűsítése, több rakéta telepítése mozgó kilövőállásokra, újabbak telepítése a Lengyelországgal szomszédos kalinyingrádi területre, vagy akár az, hogy az Északi-sark alá csoportosítanák át az orosz atomtengeralattjáró-flottát, amely így gyakorlatilag felderíthetetlenné válna.
A moszkvai félelmekkel szemben az amerikai kormányzat együttműködési készségét hangoztatta. Bush 2007. júniusi varsói látogatásán kijelentette: "örömmel fogadnánk Oroszország együttműködését a rakétavédelem terén", míg Vlagyimir Putyin orosz elnök épp a Nyolcak megelőző németországi tanácskozásán azt javasolta amerikai partnerének, hogy a cseh- és lengyelországi telepítések alternatívájaként közösen használjanak egy azerbajdzsáni radarállomást, amelyet jelenleg Oroszország üzemeltet. A két államfő még a nyáron megállapodott konzultációk indításában, s az együttműködés kérdése ezeken tovább csiszolódott. Az újabb orosz aggodalmakra - miszerint pl. az amerikaiak november végén átnyújtott írásos együttműködési javaslatukban nem említették azt, hogy orosz tisztek állandóan jelen lehetnek a rakétapajzs tervében érintett cseh és lengyel támaszpontokon, vagy hogy nincs szó az ellenséges rakétafenyegetés közös kiértékeléséről a rendszer élesítését megelőzően - Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter úgy reagált: az újabb egyeztetéseken tovább finomodhatnak az amerikai rakétavédelmi rendszer közép-európai telepítésének tervei.
Forrás: MTI