Az űrkutatók a Voyager-űrszonda 1970-es adatai alapján még azt gondolták, hogy a bolygó híres gyűrűrendszere kozmikus léptékben fiatalnak számít: nagyjából a dinoszauruszok idején alakult ki, miután egy üstökös vagy meteor csapódott a gázóriás egyik holdjába. A Cassini-űrszondától érkezett új adatok azonban arra utalnak, hogy a gyűrűk több mint négymilliárd éve alakultak ki, és így a naprendszerrel egyidősek lehetnek.

Erről a Colorado Egyetem professzora, Larry Esposito és kollégája számolt be egy San Franciscóban tartott konferencián. Esposito elmondta, hogy a gyűrűk nem egy esemény hatására alakultak ki, és folyamatosan változnak: a gyűrűrendszerben időnként összeálló, majd ismét széteső anyagcsomók is előfordulnak.

A tudósok egyik korábbi érve az volt, hogy egy többmilliárd éves rendszernek jóval sötétebbnek kellene lennie, ahogy a Napkörüli utazása közben egyre több és több meteorport vonz magához. A folyamatos újrarendeződés viszont magyarázatot adhat arra, hogy a gyűrűk világosnak látszanak a Földi teleszkópokon keresztül. Ráadásul a gyűrűrendszer jóval nagyobb, mint azt eddig feltételezték, és így a szennyezés is nagyobb felületen oszlik el, mondta el Esposito.

A Cassini-Huygens űrszondapárost 1997-ben indították útnak a floridai Cape Canaveralból, és hétéves utazás után, 2004 júliusában érte el a Szaturnuszt, majd a Cassini-szonda pályára állt a hatalmas gyűrűrendszerrel övezett gázóriás körül, értékes képeket és adatokat küldve a földre a bolygóról. A Huygens-szonda a bolygó Titán nevű holdján szállt le.