Török Károlyné néprajzgyűjtő elmondta: az alkotók – gyermekek, felnőttek, nyugdíjasok, amatőrök és a népi iparművészek - a karácsonyi jelkép elkészítéséhez a hazai föld szinte minden terményét felhasználták. Az erdő-mező növényeiből, fákból, virágokból formázták meg a bábukat és a jászolt.
Készültek betlehemek csuhéból, mézeskalácsból, agyagból, fából, nemezből, csontokból és sókerámiából is. A kiállítás egyik különlegessége egy népi iparművész alkotása: a mester a betlehemi jászolban göcseji népviseletbe öltöztetett bábukat helyezett el.
A kis betlehemek a szállás- és az otthonkeresést ábrázolják. Az alkotásokban megfogalmazódik a gyönyörű történet, ahogy József és Mária meleg, biztonságos hajlékot keresett a kis Jézusnak – fogalmazta meg Török Károlyné.
A pályázatra fotók is érkeztek, amelyek egyebek között a zalai falvak élő "udvari betlehemeit" mutatják be. A képeken az adventi jelenet mellett megelevenednek néprajzi hagyományok is: mint például amikor a betlehemező gyerekek ócska cipőcskéjükben vitték mécseseiket a kistemplomba – tette hozzá Török Károlyné.
