A majdani gyógyszer alapanyagaként is szolgáló speciális oldat éppen ezt az információáramlást teszi lehetetlenné.
A baktériumok között nemcsak fertőzéseket terjesztők, hanem hasznosak is vannak. A károsak, a fertőzők hatástalanítására ma már jól bevált antibiotikumokat adhatnak a betegeknek. Ám nagy hátrányuk, hogy túlságosan is alaposan hatnak, a hasznos mikroorganizmusokat is kiirtják, ráadásul egyes kórokozó törzsek hozzá is szoknak a szerhez, s ellenállóvá válhatnak.
A súlyos betegségeket terjesztő baktériumok megfékezésére az amerikai Egészségügyi Intézet széleskörű programot indított, amelynek állásáról a Nemzeti Vegyész Társaság szeptemberben, a 232. közleményében számolt be.
Az egyik ígéretes kutatás a wisconsini Madison Egyetemen, a 35 éves Helen Blackwell mikrobiológus vezetésével folyik, aki azon fáradozott, hogy találjon egy olyan oldatot, amely a baktériumok kártételét képes megfékezni. Munkája végül is sikerrel járt, bár csak a hetvenötödik kikísérletezett oldata bizonyult a célnak megfelelőnek. Az viszont olyan mértékben, hogy a híres Popular Science (Népszerű tudomány) című folyóirat Blackwell doktornőt féléves ellenőrzés után besorolta a 2007. év tíz legeredményesebb fiatal tudósa közé. (A folyóirat az eredményes, ifjú tehetségeket egybegyűjtő válogatását immár hatodik éve teszi közzé. Mint mindig, idén is a legkülönbözőbb tudományágakban tevékenykedők - csillagászok, matematikusok, kibernetikusok, informatikusok stb.- kerültek a top tízbe).
Helen Blackwell kiderítette, hogy a betegségeket terjesztő, nagyon egyszerű felépítésű baktériumok egymagukban nem képesek megtámadni az ellenálló, azaz immunrendszerünket alkotó sejteket. Ám, ha - például osztódással - szaporodni kezdenek, megindul közöttük egyfajta információ-átadás. Szinte tájékoztatják egymást, hogy miként kell megtámadni szervezetünk immunsejtjeinket. Ebben segíti őket az a vegyi anyag, amellyel érzékelik, hogy a szaporodásukhoz szükséges mennyiségük, "létszámuk" együtt van. Ez a tulajdonság a quorum-sensing, a - képletesen szólva - "határozatképességre" elegendő létszámuk érzékelése.
A Helen Blackwell által hetvenötödikként alkotott és vizsgált, "beszélgetés-gátló"-nak elnevezett oldat a még csekély számú baktériumok közé adagolva megakadályozza azok egymás közti információ-átadását és ezzel a fertőzőképes mennyiségre szaporodásukat. Kis számban aztán nem képesek megtámadni az immun-sejteket.
A vizsgálat időtartamának lerövidítése céljából a baktériumtenyészeteket mikrohullámú sugárzással melegítették, ezáltal azok olykor hónapokig tartó kifejlődési idejét egy-két napra csökkentették.
A káros baktériumok megfékezését célzó kísérleteket egyelőre embereken még nem kezdték meg. Ám a laboratóriumi körülmények között egyszerű állatokon, férgeken már sikeresnek bizonyultak. A tovább folytatott kísérletektől azt remélik a kutatók: rövidesen kifejleszthetőek lesznek olyan speciális antibiotikumok, gyógyszerek, amelyek csak a betegeket fertőzéssel fenyegető baktériumok elterjedését akadályozzák meg,- a szervezetünk működéséhez szükségeseket azonban nem gátolják a szaporodásban.
Bár elsősorban orvos-gyógyászati a felfedezés, sok más területen is nagy jelentősége lehet. Például a sebgyógyulást gátló kenőcsök, vagy növények táplálékaként adott nitrogén-féleségek fertőzésmentesítésében. Laboratóriumokban pedig segíti a mikrobiológiai kísérleteknél gyakori fertőzések kizárását.
