Égető probléma
Az egészségügyi törvény körüli gladiátorharc háttérbe szorított minden eseményt, így a polgári gumiabroncs-égető ügyét is. Pedig a Fidesz akár perre menne, ha felépül az üzem. Újabb zöldpanamáról van szó? Hulladékhasznosítás vagy környezetrombolás? Illés
2007. december 18. kedd 17:32 - Constantinovits Milán
Ön a napokban sajtótájékoztatón jelentette be, hogy bíróság elé citálná a zöldtárcát, amennyiben felépülhet a gumiégető Polgáron. Miért találja veszélyesnek a létesítményt? Mi az ügy előtörténete?Az ügy eredője, hogy 2003 óta próbálkozik egy cég, a Techcom azzal, hogy Polgáron létrehozzon egy gumiabroncs-égető üzemet. Eme cég múltjában azonban több felróható momentum akad. Többek között a gumiabroncsok kereskedelme során van egy termékdíj, ami száz forint kilogrammonként. Vagyis, ha 15 kg gumit vesz valaki, ezerötszáz forintnyi termékdíjat is fizet egyúttal. Ez ma Magyarországon éves szinten tetemes összegre rúg. Na most az egyik környezetvédelmi miniszter az előző időszakból, nem Fodor Gábor...
Nevesítsünk, ha lehet: Pepó Pál?Nem, az őt követő miniszter, Túri-Kovács Béla. Nos, ő hozott egy olyan rendeletet, amely teljes mértékben ellentétes a környezetvédelem érdekeivel, tehát felmerül a kérdés, hogy cui prodest, kinek állt érdekében ez. Ugyanis, ha én vagyok a környezetvédelmi miniszter, elemi érdekem, hogy minél több pénz jöjjön be, hogy minél több tervet megvalósíthassak. Ő azonban úgy döntött, hogy ezek a termékdíjak nem kell, hogy befolyjanak a tárcához, abban az esetben, ha a gyártók és a forgalmazók bejelentik, hogy létrehoznak egy kht-t, amely helyettük begyűjti és újrahasznosítja a gumiabroncsokat. S ezt a céget, a Techcomot pedig az a gyanú érte, hogy fiktív számlákkal és fuvarlevelekkel manipulálva papíron begyűjtött egy bizonyos mennyiségű abroncsot, és ezek után nem fizette be a termékdíjat.
Ne haragudjon, hogy közbevágok, de ön annak idején – mégiscsak Fidesz-kormány volt – nem tiltakozott a minisztériumi döntés ellen?Visszakérdezek: mit gondol, miért nem kerültem fel a Fidesz listájára 2006-ban? Többek között ezért. Egyéniben is csak amiatt engedtek indulni, mert pontosan tudták, hogy a szocialista jelölt összefog az SZDSZ-es jelölttel, akkor nekem annyi esélyem van, mint pocoknak a parlagtűzben. Az én választókerületemben, a Terézvárosban ugyan több szavazatot kapok a szocialista jelöltnél az első fordulóban, ám ekkor jön az SZDSZ szavazóbázisa 14,4,%-kal, és akkor nekem lőttek. Engem pedig pénzen nem lehet megvenni, ezt mindenki tudja a közéletben. Bár ebből következik az is, hogy nincs nagy politikai befolyásom. Azt viszont nem merték megcsinálni, hogy nem indítanak. A legújabb közvélemény-kutatási felmérések szerint húsz közéleti személyiség közül Illés Zoltán a második olyan ember, akivel a környezetvédelmet azonosítják.
Visszatérve a cég esetére, mi történt a továbbiakban?
Dr. Illés Zoltán
1961-ben, Szabadkán született, a Budapesti Műszaki Egyetem Vegyészmérnöki Karának környezetvédelmi szakán végzett, majd az ELTE TTK biológia szakán tanult. Alapítója a Budapesti Műszaki Egyetem Zöld Körének. Doktori fokozatot szerezett az analitikai kémia területén.
1989-ben a Környezetgazdálkodási Intézet főtanácsosa lett, majd a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkári posztját töltötte be. 1991-tól 1994-ig az Európai Unió budapesti nagykövetségének munkájában tanácsadóként vett részt.
A FIDESZ-Magyar Polgári Párt tagja, 1994-től alelnöke volt. 1998-ban és 2002-ben is parlamenti képviselő, 2006-ban nem jut be egyéniben.
Nős, egy fia van.
Termékdíjakkal, és az átvett mennyiséggel manipulált a cég, ezért a környezetvédelmi hatóság több millió forintra megbüntette. Ennek ellenére a vállalat 2003-ban elhatározta, hogy megépíti a polgári gumiégetőt. Az említett visszásságok miatt végül csak 2006. szeptember 14-én került sor az alapkőletételre. Ez azért érdekes, mert az aktuson Kovács Kálmán környezetvédelmi államtitkár is jelen volt. Jelzésértékű, hogy a tárca éléről a második legfontosabb vezető ott van egy olyan beruházás indításánál, ami környezetvédelmi szempontból elfogadhatatlan.
Miért elfogadhatatlan egy hulladékégető létesítése?Azért, mert az unió környezetvédelmi irányelvei között első helyen van a hulladékmennyiség csökkentése. A második helyen van újrahasznosítás, reciklálás, újratöltés. A harmadik pedig a fizikai-kémiai eljárásokkal történő semlegesítés. A negyedik helyre sorolják csak az égetést, de csakis abban az esetben, ha az hő- és villamosenergiával kombináltan történik. A legkevésbé preferált megoldás végül a lerakás. Hozzáteszem az EU három hónapja megváltoztatta a hulladékgazdálkodással kapcsolatos nézeteit, eddig ugyanis az égetést hasznosításnak tekintették, de most már megsemmisítésként kezelik. Innentől kezdve a zöldtárcának nemhogy támogatnia, épp ellenkezőleg, akadályoznia kellett volna a projektet! Nem elég Tokaj-Hegyaljának a szlovákok tőketerebesi erőműve? Nem elég a régiónak a Hujber Ottó-féle szalmatüzelésű erőmű felépítése?
Milyen környezeti hatásai lehetnek a gumiabroncs-égetőnek?A gumiabroncsok égetéséből nemcsak széndioxid keletkezik, hanem dioxinok, és légnemű halmazállapotban nehézfém-szennyezés. Azon a hőmérsékleten, amelyen égetik, a gumiabroncsokban lévő acélsodronyok ötvözőanyaga vanádium-pentoxid, a vanádium pedig gőzhalmazállapotban kikerül apró szemcsék formájában a levegőbe. A nehézfémek pedig a tudomány mai álláspontja szerint rákkeltőek. Ugyanúgy rákkeltőek az égestéskor keletkező dioxinok is, sőt azok még genetikai elváltozásokat is előidézhetnek. Mindezek tetejébe a hamu, salak és pernye, amik szintén keletkeznek az égetés során, veszélyes hulladéknak minősülnek, és a polgári üzemben nincs megoldva az elhelyezésük sem.
Hogyan kívánnak fellépni a környezetromboló üzemmel szemben?Mi, a Fidesz politikusai, azt várjuk el a környezetvédelmi tárcától, hogy vizsgáltassa felül a kiadott engedélyeket, hiszen előzetesen környezetvédelmi hatástanulmány sem készült! Ne feledkezzünk meg arról, hogy a projekt 5,5 milliárdos összköltségéből meg lehetne építeni tíz olyan őrlőüzemet, ahol megőrölnék a gumiabroncsokat, és az így kapott darát autópályák aszfaltjában lehetne újrahasznosítani, mint Németországban. Ezáltal növekedne az autók tapadóképessége, továbbá az út vízlepergető-képessége fokozódna, ezt tudományos kísérletek is bebizonyították. Csakhogy jelen pillanatban Magyarországon a törvény szerint a hulladékégetés alternatív energiatermelési mód, amit támogat az állam. Visszatérve az elvárásainkhoz: a környezetvédelmi tárca készíttessen hatástanulmányt, és vizsgáltassa felül a hulladékgazdálkodási törvényt is. Vegyük tekintetbe továbbá, hogy limitált Magyarország széndioxid-kibocsátási kvótája, és teljesen felesleges egy égető üzemeltetésére elpazarolni ezt a kvótát.
Mit tesz akkor, ha a tárca mégsem teljesíti az ön elvárásait?Megkeresem a jogi eszközöket. De úgy gondolom, hogy Fodor Gábor miniszterúr felvállalja a környezetvédelmi ügyeket, ezt bizonyítja fellépése a Rába-szennyezésnél, vagy a csepeli galvániszap-lerakó esetében. Bízom benne, hogy most is belátja az ügy fontosságát, és képes bevetni politikai befolyását az építkezés felülvizsgálata érdekében. Ez azonban sajnos több éves folyamat. Ha 2010-ben mi kerülünk hatalomra, megváltoztatjuk a hulladékgazdálkodási törvény ama passzusát, amely szerint a hulladékégetés zöldenergiát jelent. Meg fogjuk tiltani azt is, hogy külföldről hozzanak be abroncsokat égetni. Egyes szakemberek szerint ugyanis az a 18 és fél ezer tonna, amit el akarnak égetni, Magyarországon egyszerűen nem létezik. Nálunk annyi kapacitás van már az újrahasznosításra, hogy az mennyiség, amit ők eltüzelnének, csak nyugatról történő importálással biztosítható. Ha a tárca pedig mégsem lesz partner a felülvizsgálatban, perre megyünk.