Európa történetében soha nem létező, hatalmas térségben valósulhat meg a szabad mozgás a schengeni csatlakozással, olyan alapvető emberi jog érvényesüléséről van szó, amely történelmileg példátlan - jelentette ki újságíróknak nyilatkozva Szájer József, az Európai Néppárt frakciójának alelnöke. Úgy fogalmazott, hogy mintegy négyszáz millió ember számára nyílik meg a szabad mozgás lehetősége az Európai Unión belül.
Szájer József szerint Schengen a magyar uniós csatlakozás fontos állomása, de van még három másik lépés, amely a teljes jogú tagsághoz szükséges. A földalapú agrártámogatások száz százalékosra történő emelése, a munkavállalás teljes szabadsága az unió minden tagországában, és az euróhoz való csatlakozás még hátra van.
Kitért arra hogy, az Európai Néppárt mindig üdvözölte a schengeni bővítést, ugyanakkor mindig amellett volt, hogy a szabad mozgás jogának kiszélesedése nem járhat a biztonság csökkenésével. Magyarországnak szigorú kötelezettségei vannak az unió külső határain, szavai szerint "ezzel szolgáljuk meg ennek a szabadságjognak az érvényesülését".
Szájer József az MTI kérdésére elmondta, hogy a schengeni rendszeren belül lévő határon túli magyarok számára is történelmi jelentőségű lépés mindez, hiszen 90 év óta először nem kell határellenőrzésen átesniük, ha a szomszédos
magyarlakta településre akarnak átlépni. Szerinte a schengeni rendszerből kiszoruló, kárpátaljai és vajdasági magyarság problémáját egyetlen tollvonással meg lehetne oldani, ez pedig a kedvezményes magyar állampolgárság biztosítása lenne, ami európai vízummal is járna.
Sajnálatosnak nevezte, hogy most erre nincsen politikai akarat, mert ezeknek a magyaroknak a helyzete a schengeni határnyitással nem fog rosszabbodni, csak nem javul, hiszen a vízumkötelezettség már korábban életbe lépett.
Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke szerint nagy történelmi álom megvalósulását jelenti a schengeni térséghez történő csatlakozás, aminek eredményeként részlegesen újraegyesül a Kárpát-medencei magyarság: "annak az álomnak a megvalósulását, amit a XX. század sárba tiport".
Szerinte ebben a boldog pillanatban semmiféleképpen sem szabad elfeledkezni arról, hogy vannak olyan kárpát-medencei magyar közösségek, amelyek kívül rekednek, és kifejezetten hátrányosan érinti őket Magyarország schengeni csatlakozása.
Ő is sajnálatosnak nevezte, hogy Magyarország egyelőre nem találta meg a megnyugtató megoldást erre a problémára.
Meggyőződése szerint a megnyugtató megoldás a kettős állampolgárság lehet. Mint mondta, "új helyzetet jelent, hogy Szerbia politikai vezetői támogatják ezt, a vajdasági magyarság immáron egységesen értelemszerűen követeli ezt, Gyurcsány
Ferencen van a sor."
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke előadásában azt mondta, örülnie kellene, amiért az anyaország
csatlakozik a schengeni rendszerhez, de kesernyés a szája íze, mert a vajdasági magyarok kívül maradtak, és Magyarország úgy
kezeli ezt az ügyet, "mintha egy afrikai országról lenne szó". Szerinte ez egyfajta megalázottságot kelt az emberben. Ugyanakkor hangsúlyozta: a vajdasági magyarok jelentős része nem gondolja úgy, hogy ennek az állapotnak Magyarország az okozója. "Ennek az állapotnak az okozója mindaz, amit Szerbia megélt az elmúlt 15-18 évben", a schengeni feketelista
az elvakult szerbiai belpolitikának a következménye.
Mint mondta, a Vajdaságban élő magyar kisebbség sorsa elválaszthatatlan Szerbia sorsától, nem tudnak önálló politikai mozgásteret biztosítani, ezért elemi érdekük, hogy Szerbia olyan irányban és olyan ütemben mozogjon, ami a vajdaságiak hosszú távú érdekeivel egybeesik. Ezért döntöttek úgy, hogy a soron következő szerbiai elnökválasztáson a vajdasági magyar
közösségnek lesz saját köztársasági elnökjelöltje, "nem egy párté, az összes vajdasági magyar párté. Azt szeretnénk ebben a
kampányban elmondani, hogy milyennek képzeljük el azt a Szerbiát, amelyben jobban érezzük magunkat".
